Így lehet hosszú pereskedés helyett lezárni egy jogi vitát

Nemzetközi és hazai számítások szerint a bírósági perek idő- és költségigénye többszöröse az alternatív vitarendezési eljárásokénak. Idehaza a polgári jogviták több mint tíz százaléka ma már nem a bíróságokon, hanem alternatív vitarendezés során dől el, a gazdálkodó szervezetek peresített jogvitái azonban így is évente sok tízmilliárd forintba kerülnek az államnak és a feleknek.

Egy üzleti vagy magánjogi vitát azonban nem feltétlenül kell bíróság elé vinni. Ha a felek meg tudnak állapodni, közjegyző előtt olyan jogerős egyezséget köthetnek, amely végleg lezárja a jogvitát, és szükség esetén végrehajtással is kikényszeríthető. Az eljárás a pereskedésnél gyorsabb, cégek esetében pedig segíti az üzleti kapcsolat megőrzését és a konfliktus kiszámítható lezárását.

Magyarországon tavaly majdnem 130 ezer polgári, családjogi, gazdasági és munkaügyi peres eljárás indult. A pereknek csak valamivel kevesebb, mint a fele zárult le első fokon három hónapon belül, a többi elhúzódik, a járásbíróságokon az ügyek nagyjából 10, a törvényszékeken mintegy 20 százalékánál legalább egy évet kell várni az elsőfokú ítéletig, egy fellebbezés pedig tovább nyújtja a jogerős döntést.

Eközben az alternatív vitarendezési eljárásokkal – mediáció, általános fogyasztói békéltetés, pénzügyi békéltetés – ennél gyorsabban lezárható egy vita, ha a felek hajlanak a megegyezésre. A legfrissebben elérhető (2024-es és 2025-ös) éves adatok szerint körülbelül 18 ezer ügyben per nélkül megállapodtak a felek.

Ezek a megállapodások azonban önmagukban nem jogerős, végrehajtható iratok. Ha a felek a bírósági ítélethez hasonló, végrehajtható egyezséget szeretnének, akkor közjegyző előtt köthetik meg az ügyvédi tárgyalás, mediáció vagy békéltető testület előtti eljárás eredményeként született egyezséget.

A közjegyző előtti egyezség bíróságon kívüli, de erős joghatással járó eljárás, jellemzően olyan vagyonjogi vitákban, amelyekben az érintettek készek a kölcsönösen elfogadható rendezésre. Lényege ugyanis, hogy a felek önként, közös megoldási szándékkal viszik a közjegyző elé a már kialakított megállapodásukat, és ha megfelel a feltételeknek, akkor a közjegyző azt jóváhagyja.

Ezzel az ügy jogerősen lezárul, nem lehet később újból vitatni, peresíteni, és ha az egyik fél mégsem teljesíti a megállapodásban foglaltakat, akkor az egyezség alapján közvetlenül végrehajtás indítható. Egy közjegyző előtt kötött egyezség olyan hatályú, mintha bíróság döntött volna, miközben nem húzódik hónapokig vagy akár évekig az ügy a jogerős bírósági ítéletig.

Építési, késedelmi, kártérítési, vagyonjogi vitáknál tipikus az egyezség

Sokféle ügyben lehet megoldás a közjegyző előtti egyezség: például vállalkozó és megrendelő közötti elszámolási vita, építkezéssel kapcsolatos minőségi vagy késedelmi vita, kártérítési igény, ingatlan-tulajdonostársak közötti konfliktus, öröklési igények rendezése, illetve házassági vagy élettársi vagyonjogi elszámolás esetén.

Különösen célszerű az egyezséget választani per helyett építőipari és ingatlanügyekben, tartozások, teljesítési viták vagy kártérítési kérdések esetén, amikor a bizonytalanság, a per költsége vagy időigénye mindkét fél számára hátrányos következményekkel jár, és nagyobb gondot okoz, mint az egyezség során kialkudott kompromisszumos megoldás.

„Akkor érdemes a közjegyző előtti egyezséget választani, amikor a feleknek már van közös tárgyalási alapjuk, és a vita jogi, pénzügyi vagy gyakorlati lezárása fontosabb számukra, mint az, hogy egy bíróság döntsön a konfliktusról. A közjegyző előtt kötött egyezséggel a felek végleg megoldják a jogvitájukat, az egyezség pedig végrehajtható. Ideális esetben egy nap alatt megszülethet a jogerős megállapodás” – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Az egyezség akkor ér igazán sokat, ha be is lehet tartatni

A közjegyző az egyezségi eljárásban a törvényes kereteket adja: megvizsgálja, hogy a felek egyezségéből pontosan kiderül-e, mely vitás kérdéseket rendeztek és melyeket nem. Arra is ügyel, hogy a vállalt kötelezettségek – például a teljesítés jogcíme, módja és határideje – egyértelműen szerepeljen, így a teljesítés elmaradása esetén az egyezség végrehajtható legyen.

Ellenőrzi, hogy az egyezség megfelel-e a jogszabályoknak, szükség esetén rendelkezésre áll-e harmadik személy vagy hatóság jóváhagyása. A közjegyző nem mediátor: nem ő dolgozza ki a megoldást a felek helyett, ezért az eljárás akkor működik jól, ha az egyezség tartalmáról a vitás felek vagy ügyvédjeik már megállapodtak. Gyakran előfordul, hogy mediációt követően, az ott kötött kompromisszumról kötnek egyezséget közjegyző előtt, így lesznek az egyezségben foglaltak jogerősek és közvetlenül végrehajthatók.

Csak akkor indítható közjegyző előtti egyezségi eljárás, ha ugyanabban az ügyben még egyik fél sem indított bírósági eljárást, valamint nem született már korábban jogerős bírósági ítélet, fizetési meghagyás, illetve korábban egyezséget sem kötöttek bíróság vagy közjegyző előtt.

Nem lehet közjegyző előtt egyezséget kötni például munkaügyi, végrehajtási, társasági jogi és személyi állapotot érintő jogvitákban, valamint általában a családjogi ügyekben – viszont kivételt képeznek a házassági és élettársi vagyonjogi kérdések, amelyekben lehet kötni egyezséget közjegyző előtt.