Pénztárszövetség: veszteségek az állami nyugdíjrendszerben
Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára kijelentette: az állami nyugdíjrendszer nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni bizonyos időszakokban, mint amelyet a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság miatt.
Az 1995-1996-os mélyponton az állami nyugdíjrendszerben szükségessé vált drasztikus kiigazítások majdnem 40 százalékos negatív hozamot jelentettek a járulékfizetőknek. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a nettó implicit nyugdíjadósság (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) több mint felét eltüntette, és ilyen a 2009-es Bajnai csomag is, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.
A főtitkár szerint; "Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszuk, és a magánnyugdíjpénztári pillérre is támaszkodjunk". Mint kifejtette, a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól, ezért a kockázatmegosztás a jövő nyugdíjainak biztosítása szempontjából komoly jelentőséggel bír.
Ahogy arra a kutatások rámutattak, az állami nyugdíjrendszernek is voltak veszteséges időszakai a kilencvenes években, míg a nyugdíjpénztárakat a gazdasági válság hozta nehéz helyzetbe. Ám mindkét pillér esetében - eltérő alapokon ugyan - megtörtént a kiegyensúlyozás. A magánnyugdíjpénztárak 2009-ben 457,8 milliárd forint befektetési eredmény mellett kiemelkedő hozamokat értek el, így a Stabilitás Pénztárszövetség tagjai ledolgozták a pénzügyi válság során elszenvedett veszteségeiket.
A tagoknál a választható portfóliós rendszerben a Klasszikus portfólió 12,11 százalék, a Kiegyensúlyozott portfólió 17,75 százalék, a Növekedési portfólió 25,95 százalék vagyonnal súlyozott átlaghozamot ért el a tavalyi évben.
