1000 milliárdos gigaszámlát nyújtottak be – Ki marad hoppon?
Felmerült, hogy a kormány nemzeti forrásokból plusz támogatásokat különít el a nagy vállalatok számára, azonban erről egyelőre semmilyen konkrétum nem ismert. A Miniszterelnökség jelentős mértékű egyszerűsítéseket hajtott végre az uniós egyeztetés alatt álló vidékfejlesztési programban - hangzott el ma a Portfolio és az agrárszektor.hu által közösen szervezett Agrárium 2015 konferencián.
Összesen 1000 milliárd forintnyi fejlesztési forrásra lenne szüksége a hazai élelmiszeriparnak a 2015-2020-ig tartó időszakban- szögezte le Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Ebből a húsipar 150-200 milliárd, a baromfi-és a tejipar 60-60 milliárd forinttal részesedne, a fennmaradó részt padig a többi iparág szívná fel. Ugyanakkor a kormány 300 milliárd forintos programmal számol, amelyből 200 milliárdot a még uniós egyeztetés alatt álló vidékfejlesztési program tartalmazna, 100 milliárd pedig a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) állna rendelkezésre. Egyelőre azonban egyik összegről sincs konkrét kormányzati döntés – fogalmazták meg aggályaikat a konferencia élelmiszeriparról szóló kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.
A Miniszterelnökség a vidékfejlesztési keretből már elkülönítette az élelmiszeriparra szánt 200 milliárdos keretet - jelentette ki Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára (a GINOP pedig a nemzetgazdasági tárcához tartozik – a szerk.). Míg a Vidékfejlesztési Programból a mikro-és kisméretű élelmiszeripari cégek, a GINOP-ból a közepes nagyságúak kaphatnak uniós forrásokat, az ennél nagyobb cégek csak akkor juthatnak támogatáshoz, ha mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak. Így azok az élelmiszeripari cégek, amelyek tisztán feldolgozással foglalkoznak, mindkét programból kiszorulnak. Ezt azt jelenti, hogy az ágazat teljesítményének felét adó nagyvállalati kategória nem kaphat támogatást.
Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a közelmúltban ugyanakkor bejelentette, hogy a kormány nemzeti forrásokból külön támogatási programot dolgozna ki a nagyvállalati kör számára. A konferencia szakértői szerint azonban a kabinet terveinek részletei egyelőre egyáltalán nem ismertek.
A konferencia élelmiszeripari fejlesztéseit körbejáró szekció felvezető előadásában Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központ vezető agrárszakértője kifejtette, hogy versenyképes élelmiszeripar nélkül nincs versenyképes mezőgazdaság. Úgy véli, hogy jelenleg a hazai élelmiszergazdaság leggyengébb láncszeme az élelmiszeripar, de egyúttal az élelmiszer-terméklánc kitörési pontja is. Ahogyan az élelmiszeripar problémahalmaza, úgy a kitörési pontjai is komplex, egymással szorosan összefüggő képet alkotnak – emelte ki a szakember. Nem elég tehát az egyes kitörési pontok azonosítása, közösen kell azokat kezelni. Fontos szempont, hogy a fogyasztói igények teljes palettáját ki kell elégíteni. Az alacsony tőkeerő és jövedelmezőség miatt a magyarországi élelmiszeripar kis- és közepes vállalkozásai támogatás nélkül csak a legritkább esetben tudnak fejleszteni, ezért döntő jelentőségű, hogy milyen pályázatokat dolgoznak ki. A támogatások feltételrendszerének alakulása hosszú időre meg fogja határozni az élelmiszeripari versenyképességünk alakulását - szögezte le.
Hová kerül az a bizonyos 1244 milliárd?
A vidékfejlesztési programmal összesen mintegy 1244 milliárd forintnyi uniós és nemzeti forrást osztanak 2020-ig, amelyből a legnagyobb részarányt a beruházási és a agrár-környezetvédelmi jogcímek teszik ki - fejtette ki Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az előző vidékfejlesztési programhoz képest jelentősen egyszerűsítik a forráshoz jutás feltételeit, többek között egyszerűsített támogatás-típusokat vezetnek be, így pl. az egyösszegű átalányt, az egységköltséget, és a százalékban meghatározott átalányalapú finanszírozást. Emellett egyszerűsített elbírálási elveket is beiktatnak (adott összeghatárig a fejlesztések egyszerűsített követelményei és elbírálása) – részletezte az államtitkár.
A vidékfejlesztési programot tavaly szeptemberben nyújtották be decemberben kaptuk meg a bizottságtól az észrevételeket, jelenleg ezeknek az egyeztetése folyik. A viták nagy része technikai jellegű, ugyanakkor sok tartalmi, illetve politikai jellegű témában is egyeztetésre kerülnek kérdések. A tárgyalási szakasz remélhetően májusban lezárásra kerül, és júniusban megjelenhetnek az első pályázatok – vázolta a helyzetet Mezei Dávid, az agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár. Az egyeztetések nem mentesek a vitáktól, így például pl. az öntözött területek arányának növelését is nehezen tudjuk elfogadtatni a bizottsággal. Egy másik komoly ellentét a LEADER pályázatoknál merül fel. Magyarország egyértelművé tette, hogy a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrásokból 5%-nál többet nem szán erre a jogcímre, hiszen ezeket a forrásokat az agrárágazat fejlesztésére szeretné fordítani. Sajnos az Európai Unióban az agráriumban domináns országoknak nem érdeke, hogy a később csatlakozott tagállamokban versenyképességet növelő pályázatokat szorgalmazzanak, hiszen nem akarják, hogy új versenytársak nőjenek fel a közösségen belül - tette hozzá. A korábbi tervekkel ellentétben előrehozott, saját országkockázatra meghirdetett pályázatok egyáltalán nem kerülnek kiírásra.
Az öntözött területek arányának növelése rendkívül fontos, hiszen Magyarország természeti adottságai lehetőséget adnak erre. Ez kulcskérdés számunkra, és küzdünk is ezért - reagált Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese. Ne felejtsük el, hogy a világ átrendeződik, óriási pénzekről van szó – nagyságrendileg 1200 milliárd forint -, ám ha nagyobb perspektívában nézzük, akkor látni kell, hogy korábban a támogatások döntő mértékben a vidékfejlesztési forrásokból kerültek hozzánk, és kevésbé közvetlen támogatások formájában. A helyzet most már átfordult: mára már a korábbi összegek két-háromszorosát tudjuk a közvetlen támogatásokra fordítani. Ez nagyon fontos átrendeződés az ágazat versenyképességének növelése szempontjából - szögezte le Papp Gergely.
Ismeretes, hogy a bizottság túl bonyolultnak ítélte meg a magyar programot, úgy vélték, hogy ez akár még a kifizetést is veszélyeztethetné. Jelentős egyszerűsítéseket hajtunk végre az eredetileg benyújtott programhoz képest – reagált Mezei Dávid. Bátrak voltunk, sok olyan új intézkedést is bevezettünk, amire eddig nem volt példa. Ezzel együtt azonban a cél az, hogy olyan, a magyar gazdálkodók számára minél egyszerűbb és átláthatóbb rendszert hozzunk létre, amely tartalmaz innovatív elemeket is. Fontos szempont, hogy viszonylag gördülékeny legyen végrehajtás, de a lehetséges hibákat ki tudjuk küszöbölni. Az új rendszer bonyolult lesz, már ami a végrehajtást és az ellenőrzést illeti. A mi feladatunk az, hogy az igénybevevők számára egyszerűsítsük a programot - fűzte hozzá Papp Gergely.
Az elmúlt években a támogatások innovációra fordított aránya szinte csak technikai kérdés volt, látni kell azonban, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció a legfontosabb versenyképesség-növelő tényező lenne. Itt nem feltétlenül milliárdos nagyságrendű fejlesztésekről van szó, hiszen már egy-egy agrárinformatikai megoldás bevezetése is jelentősen hozzájárulhatna egy gazdálkodó versenyképességéhez - mondta el Ducsai-Oláh Zsanett, az Agrotechfood vezérigazgatója. Lényeges szempontnak kell lennie, hogy - amennyiben rendelkezésre állnak ilyen források –, az ebből megvalósított fejlesztések a gyakorlatban felhasználhatóak, piacképesek legyenek. Ezt úgy lehet biztosítani pl., hogy már eleve konzorciumban nyerhetnék el a pályázatokat, és ez egyértelműen bizonyíthatja az adott fejlesztés felhasználhatóságát és piacképességét. Fontos emellett, hogy olyan pályázatok kerüljenek kiírásra, amelyek kisebb gazdálkodók számára is elérhetőek és kivitelezhetőek - tette hozzá.
A legfontosabb, hogy az új pályázatok minél előbb kiírásra kerüljenek, és minél többen meg tudják érteni a pályázati kiírásokat és önállóan képesek legyenek egy pályázati dokumentációt összeállítani és benyújtani. Hiszen a tapasztalatok szerint ez egy komoly visszatartó erőt jelent – fogalmazott Soltész Gergő, az FHB Bank Zrt. elnöki tanácsadója, az Ostoros-Novaj Bor Zrt. elnök-igazgatója. Banki szakemberként azt látom, hogy a piacon elérhető finanszírozási források beruházás-orientáltak, így az egyes fejlesztések nem megvalósíthatóak, ha nincsenek hozzá vissza nem térítendő források. Erősen szorgalmazni kellene a tárgyi eszköz beruházási támogatásokat, különösen az élelmiszeripar területén, hiszen itt komoly elmaradásunk van - tette hozzá. Az élelmiszeripar fejlesztése a következő időszak kulcskérdése, hiszen míg a mezőgazdaság egyértelműen fejlődő pályán van, ha az élelmiszeriparban nem tudunk felzárkózni, akkor félő, hogy gyarmati sorba süllyedünk – értett egyet Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese.
