1,4 százalékkal nőttek a reálkeresetek
2009. január–júliusban a költségvetési szférában 736 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 842 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 4,1 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a versenyszférában 6,5 százalékos csökkenés következett be. A költségvetés esetében a létszámbővülés a közfoglalkoztatási formában dolgozók emelkedéséből adódott. Az ebben a formában alkalmazottakat figyelmen kívül hagyva 0,7 százalékkal csökkent a létszám.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198 100 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 100 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 203 200 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január–júliusát. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,9 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,5%), az ingatlanügyletek (6,0%), az építőipar (5,9%), valamint a szállítás, raktározás (5,3%) január–júliusi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első hét hónapjában átlagosan 4,0 százalékkal haladta meg az előző év január–júliusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,4 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,7 százalékkal lett magasabb. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 122 100 Ft-nak felelt meg; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 000 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 155 200 Ft). A nettó kereset így átlagosan 1,4 százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 4,0 százalékkal növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,8 százalékkal csökkenés jelentkezett. A 211 000 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,0 százalékkal emelkedett az előző év január–júliusához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.