2006-2011 között 64 százalékkal nőtt az államadósság
Az államadósság összege 2006-ban 12.766 milliárd forint volt, ami 2011 végére 20.955 milliárdra emelkedett - jelezte az ÁSZ elnöke. Hozzátette, hogy az adósság növekedési üteme 2006-ban (15,2 százalék) és 2008-ban (16,2 százalék) volt kiugró. Az ok az első esetben a tetemes központi költségvetés hiány, a második esetben az IMF-től lehívott hitel egy részének devizabetétként való elhelyezése volt.
Domokos László elmondta: az árfolyamveszteség 1.657 milliárd forinttal növelte az államadósságot a vizsgált öt év alatt. A devizaadósság a 2006. évi 3.591 milliárd forintról 10.170 milliárdra nőtt 2011-re, s közben a devizaadósság aránya 28 százalékról 48,5 százalékra emelkedett. Hipotetikus kérdésnek, és ezért az ÁSZ kompetenciáján kívül esőnek minősítette az ÁSZ elnöke azt az újságírói felvetést, hogy 2006-os árfolyamon hogyan alakult volna az adósságállomány változása.
Az adósság alakulásában az éves költségvetési hiányok mellett jelentős tényező volt az egyedi döntések hatása - hangsúlyozta az elnök. Az egyedi döntések közül az adósság-átvállalás 2006-2007-ben 474 milliárd forinttal, 2011-ben 246 milliárddal növelte, miközben a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett állampapírok bevonása 1.407 milliárddal, az átvett értékpapírok értékesítéséből származó bevétel 81 milliárddal csökkentette az adósságállományt. Ezzel összefüggésben az elnök ugyancsak kitért az elől a kérdés elől - hivatkozva arra, hogy az ÁSZ csak a tényeket vizsgálja -, hogy a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett vagyon mennyivel csökkentette volna az államadósságot, ha azt teljes egészében arra fordítja a kormány.
A GDP-hez viszonyított magyar adósságállomány az Európai Unión belül magas - válaszolta egy másik kérdésre az elnök. Magyarázatként hozzátette, a 2004-ben csatlakozó országokhoz kell viszonyítani a magyar adósságot, azokhoz az országokhoz, amelyek nem tagjai az euróövezetnek, s ebben az összehasonlításban "nem állunk jól".
A vizsgálat kapcsán az elnök beszélt arról is, hogy az adósság után fizetendő nettó kamatok - a kedvező kamatkondíciójú hiteleknek köszönhetően - az adósságnál kisebb mértékben, 13,2 százalékkal nőttek. Ezen belül a devizában fennálló adósság kamatkiadásai több mint kétszeresére, a 2006. évi 150 milliárdról 2011-re 304 milliárd forintra emelkedtek az állomány bővülése, a kamatszintek, az állampapír-piaci felárak emelkedése, valamint az árfolyamváltozás következtében. Ugyanezen időszakban a forintadóság nettó kamatkiadásai évente 700-750 milliárd forint körül alakultak, kivéve 2008-at, amikor 863 milliárdra ugrott az összeg.
A vizsgálat alapján az ÁSZ négy javaslatot fogalmazott meg a nemzetgazdasági miniszternek - közölte Domokos László. Az átláthatóság érdekében a szaktárca mutassa be minden évben részletesen az adósság növekedésének összetevőit. Javasolta az ÁSZ azt is, hogy vizsgálja meg a miniszter: a deviza forrásbevonással kapcsolatos döntéshozatali rendszer során összhangban vannak-e a felelősségi és döntési hatáskörök, szükség esetén intézkedjen az összhang biztosításáról. A harmadik javaslat: intézkedjen a miniszter az adósságkezelési tevékenység költséghatékonyságát mérő értékelési rendszer kialakításáról az adósságkezelési költségek nyomon követése, illetve csökkentése érdekében, végül az ÁKK Zrt. által kialakított költség- és kockázatkezelési modell felülvizsgálatát javasolta az ÁSZ.
Domokos László a múltbeli adóssághoz kapcsolódva kitekintett a 2012-2014 közötti adósságtörlesztésre, amely az idén 4.000, jövőre és 2014-ben egyaránt 3.000-3.000 milliárd forint, ami jelzi azt is: a magyar adósságállomány szerkezetéből adódó viszonylag rövid lejárat egyben az ország kockázati besorolására is hat. (MTI)
