2013-tól nem kell áfát fizetni üzletág-értékesítés esetében
Az elhúzódó gazdasági válság sok céget késztet arra, hogy átvizsgálja és ésszerűsítse működését. Finanszírozási nehézségek esetén – a jövedelmező tevékenységek megtartása érdekében – a kevésbé profitábilis, de valós piaci potenciállal rendelkező üzletágak eladása az egyik legkézenfekvőbb megoldási alternatíva lehet.
„Egy üzletág jól előkészített és a megfelelő időben végrehajtott értékesítése segíthet az eladó pénzügyi helyzetének stabilizálásában, a vevő piaci pozíciójának megerősítésében és az érintett munkahelyek megőrzésében, azaz megéri a fáradságot – foglalta össze Dr. Fekete Zsuzsa a MAZARS Tranzakciós Tanácsadási igazgatója. „Egy üzletág értékesítése eszközök adásvételét, követelések engedményezését, kötelezettségek átvállalását, és szerződések engedményezését jelenti, ami egy nagy értékű eszközállománnyal rendelkező üzletág esetén jelentős áfafinanszírozási terhet ró a vevőre. Ezért rendkívül kedvező az a tervezet, amely mentesítené az üzletágeladást az áfa megfizetése alól”.
A MAZARS szerint számos okból dönthet úgy egy vállalkozás, hogy valamelyik üzletágát értékesíti: horizontális vagy vertikális portfoliótisztítás, befektetői szándék, kiszervezési szándék, vagy akár egy nagyszabású szervezet-átalakítás egyaránt állhatnak egy önálló működési egység eladásának hátterében. Emiatt a törvénymódosítás nem csak a hazai nagyvállalatok számára hozna pozitív változást, hanem a kis- és középvállalatok is profitálhatnának az új szabályozásból.
Az áfafizetésből adódó pluszköltségek elkerülésének érdekében a vállalkozások eddig időigényes és bonyolult megoldások használatára kényszerültek – kezdeményezhették például az adott üzletág cégjogi kiválasztását.
Válságos időkben azonban az idő nem csak pénz, hanem az üzletág életben maradását is veszélyeztető tényező, hiszen egy üzletág tényleges értékét rövidtávon is jelentősen csökkentheti, ha megfelelő likviditás hiányában már nem tudja a fizetőképes keresletet kiszolgálni – állítja a MAZARS. A befektetők kockázatkerülő hozzáállásához is jobban illik ha nem egy cégjogi átalakulás általános jogutódját vásárolják meg, hanem csak az áfa és az átvett munkavállalókra vonatkozó munkajogi jogutódlás kockázatát kell vállalniuk – ahogy az egy üzletág vásárlása esetén történik.
A jelentéséből kiderül, hogy a tervezett módosítás szerint az üzletág átruházás csak abban az esetben lesz áfa körön kívüli ügylet, ha az üzletág kizárólag adóköteles tevékenységet végez, így a javaslat önmagában nem jelent majd megoldást az adómentes tevékenységet is folytató vállalkozások számára.
A vállalkozásoknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az üzletág részeként ingatlan is kerül-e átadásra, és ha igen, a felek megelőzőleg választottak-e az ingatlan értékesítésre áfakötelezettséget, mert ez utóbbi is feltétele az áfa körön kívüli kezelésnek. A MAZARS szerint a tervezetből egyelőre az nem derül ki, hogy ez a választás – az átruházó oldaláról – a tranzakció előtt megtehető-e abban az esetben, ha ingatlanértékesítési tevékenységet korábban nem folytatott.
Az áfamentesség kapcsán, az üzletág definíciójával új fogalom kerül be az áfatörvénybe. E szerint az üzletág a vállalkozásnak egy olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására.
A MAZARS szerint a definíció mentén, az üzletág átruházási szerződés elkészítése jogi szempontból nem lesz bonyolultabb – bár az átvett szerződések engedményezése során az üzleti partnerek jóváhagyását meg kell szerezni – számviteli kezelésük ugyanakkor továbbra is összetett és erőforrás-igényes feladat marad.
Ennek elsősorban az az oka, hogy minden egyes átvett eszközt és kötelezettséget külön-külön kell felvenni a vevő a könyveibe, az üzletág vételára pedig általában nem a könyvekben szereplő tételeken alapul, hanem az üzletág működéséből származó jövőbeli hozamok jelenértékén. Ugyancsak nehézséget jelenthet, hogy az ilyen tranzakciókban gyakran találhatóak olyan eszközök, amelyek az eladónál nem is szerepelnek a könyvekben, pl. vevőkör, know-how, márkanév, üzleti vagy cégérték, így az átvétel során ezeknek is tételesen meg kell állapítani az értékét. Ráadásul ilyenkor az is előfordulhat, hogy jelentős értékű immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet és kötelezettség átvétele történik meg, a vételárban pedig csak az eszközök és kötelezettségek egyenlege kerül pénzügyi rendezésre.
A későbbiekben realizálható üzletági eredményt, illetve az átvevő társaság eredményét az is befolyásolja, hogy az immateriális javakra vonatkozó értékcsökkenési politikát mennyire körültekintően határozza meg a vásárló fél – tette hozzá a jelentés.
A MAZARS szerint az áfafinanszírozási problémán kívül az üzletág átruházás vagy átalakulás kérdéskörének megítélésében további adójogi vetületeket, például a meglévő veszteségek továbbvitelének, és azok felhasználási lehetőségének szabályait is ismerni és mérlegelni kell. Az üzletág-átruházás ugyan áfa körön kívüli lehet jövőre, de a veszteség átvitelére ilyen módon továbbra sem nyílik lehetőség. Ugyanakkor az értékesítőnek a szigorodó veszteségelhatárolási szabályokkal sem kell szembenézni, azaz – a kiválással szemben – egy üzletág eladáskor nem kell a veszteségek későbbi felhasználásakor a tevékenység kétéves folytatására vonatkozó feltételeknek megfelelni.
„Fontos tehát adózási szempontból is mérlegelni, hogy melyik tevékenységet, és milyen módon szervezzük ki” – mutat rá Fekete Zsuzsa. Hozzátette: érdemes már az ügylet előkészítési fázisában megfelelő tapasztalattal rendelkező jogi-, pénzügyi- és adótanácsadó segítségét igénybe venni.
