2,345 milliárd euró folyó fizetési mérleg hiány az első negyedévben
A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási igény 999 millió euró volt, a negyedéves GDP -2,4%-a. A külkereskedelmi mérleg romlását tükrözve jelentősen, 2455 millió euró hiányra romlott az áruk egyenlege az egy évvel ezelőtti 1202 millió euró többlethez képest, döntő mértékben a cserearányromlás, ezen belül is az energia- és energiahordozó árak elszállásának hatására, amit tükröz az energia egyenleg mintegy 2 milliárd eurós romlása az első negyedévi külkereskedelmi mérlegben.
Ezzel szemben a szolgáltatások – ezen belül az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások – fokozatos helyreállása és az egy évvel korábbi alacsony bázis miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 689 millió euróról 1203 millió euróra emelkedett.
A külföldön dolgozók létszámának emelkedése és a külföldi befektetők befektetéseinek csökkenő (illetve a hazai befektetők külföldi befektetéseinek emelkedő) jövedelmei miatt mérséklődött az elsődleges jövedelmek hiánya, míg kissé romlott a másodlagos jövedelmek hiánya. A bruttó külső adósság 97,1 millió euróra nőtt (a GDP 61%-a) az egy évvel ezelőtti 81,3 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 135 milliárd euróra a tavalyi 117,7 milliárdról.
A nettó külső adósság 18,9 milliárd euróra, a GDP 11,9%-ára emelkedett az egy évvel ezelőtti 11,39 milliárdról (a GDP 7,5%-a), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 26,3 milliárdra a tavalyelőtti 19,4 milliárdról.
Tavaly összesen 4,884 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 1,56 milliárdról, a GDP arányában pedig 3,2%-ra az előző évi 1,1%-ról. A tőkemérleggel együtt számolva a 2020. évi külső finanszírozási képesség 1,23 milliárd euró, a GDP 0,9%-a volt, ezzel szemben 2021-ben 1 milliárd eurónyi külső finanszírozási igény (hiány) keletkezett, ami a tavalyi GDP 0,6%-a volt.
Az orosz-ukrán háború miatt az idén igen jelentős bizonytalanság övezi a folyó fizetési mérleg alakulását. Egyfelől a meredeken emelkedő energiaárak miatt szignifikánsan romlik a cserearány, ami érdemben rontja a külső egyensúlyt. Másfelől a bizonytalanná váló külső kereslet, a vásárlóerő romlása várható a főbb exportpiacainkon, a beszállítói láncok háború miatti megszakadása pedig akadályozhatja a folyamatos termelést.
Így idén biztosan tovább romlik a folyó fizetési mérleg, de ennek nagyságrendjét érdemben befolyásolja a háború időtartama, kimenetele, a további szankciók, vagy azok esetleges későbbi enyhítése, az energia-, és nyersanyagárak kiszámíthatatlan alakulása. A háború miatti bizonylatanság és a külföldi vásárlóerő várható csökkenése, valamint az orosz turisták kiesése miatt az idegenforgalom kilábalása is lelassulhat, bár a tavalyi évhez képest messze jobban alakulhat, javítva a szolgáltatások egyenlegét, mindenesetre a jelenlegi tapasztalatok alapján kifejezetten magas az utaztási vágy és hajlandóság a Covid járvány korlátozásait követően.
A következő években azonban ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, részben az áruforgalom, részben pedig az idegenforgalom fokozatos helyreállásának köszönhetően, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak, így a folyó fizetési mérleg javulása jelentős lehet. A tőkemérleg pedig az uniós források lehívásának köszönhetően ugorhat meg a következő években, így átmeneti emelkedés utánfolytatódhat a külső adósság leépülése.
Idén 6-6,5 és jövőre pedig 3,3 milliárd euró hiányra számítunk a folyó fizetési mérlegben a tavalyi 4,74 milliárd euró hiányt követően, azonban a következő években újra többletet mutathat a folyó fizetési mérleg. Így idén a folyó fizetési mérleg hiánya megközelítheti a GDP 4%-át, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény idén 1,2 milliárd euró közelébe, a GDP 0,7%-ára emelkedhet a tavalyi 1 milliárd eurónyi, azaz a GDP 0,6%-át kitevő igény után, azonban a következő években a visszatérhet a külső finanszírozási képesség, ami lehetővé teszi a külső adósság nominális csökkentését is.
