35 millióval kevesebb munkaképes ember lesz az EU-ban 2050-re
A csúcstalálkozót Ursula von der Leyen vezette, Charles Michellel az Európai Tanács elnökével. Az évente két alkalommal megrendezett eseményen a jelenlegi és a soron következő két EU Tanácsának elnökségét képviselő küldöttek, az európai intézmények vezetői, az európai szociális partnerek vezetői, valamint Spanyolország, Belgium és Magyarország (a jelenlegi és a soron következő elnökségi országok) nemzeti munkavállalói és munkáltatói szervezetei vesznek részt. A megbeszélések fő témája az európai munkaerőhiány kezelésé volt.
"Mivel a körülöttünk lévő világ gyorsabban változik, mint valaha, a szociális partnerek állnak a gazdasági és társadalmi kihívásokra adott válaszaink középpontjában. Vállalkozások milliói keresnek munkaerőt, ezért javítanunk kell a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és segítenünk kell a munkavállalókat a szükséges készségek megszerzésében.” - mondta beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, majd hozzátette: “Egyszerűsíteni kell a vállalkozások adminisztratív szabályait, ha növeljük az EU versenyképességét. Csak a szociális partnerekkel együttműködve tudunk minőségi munkahelyeket, valamint fenntartható növekedést biztosítani."
A magyar üzleti szféra munkáltatóinak érdekeit Dr. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége-BusinessHungary (MGYOSZ) képviselte. Felszólalásában kiemelte a jelenlegi bizonytalanságokkal teli geopolitikai helyzetből adódó nehézségeket, azonban hozzátette, hogy a megfelelő stratégiával és szakpolitikai döntésekkel az Európai Unió csökkentheti a munkaadókat érintő bizonytalanságot.
“Az előrejelzések szerint a munkaképes korú népesség az EU-ban 35 millióval, Magyarországon pedig félmillióval csökken 2050-re.” - mondta Rolek - “Ezért kulcsfontosságú, hogy az EU hosszú távú stratégiát dolgozzon ki a demográfiai trendek megfordítására a gazdaság támogatása érdekében. A vendégmunkások fogadásának pedig célzottnak, szelektívnek és kontroláltnak kell lennie.”
Felszólalásában a közép-kelet-európai országok EU-n belüli specifikus problémájára is kitért: “A munkaerőhiány és annak kezelési módjai régiónként és országonként eltérőek. A munkaerő mozgásának iránya az EU-n belül kelet-nyugati irányú. Ezért a közép-kelet-európai régió, ezen belül Magyarország ennek a belső munkaerő-vándorlásnak a vesztese. A demográfiai csökkenésre hozzáadódva ez lassítja az érintett országok gazdasági növekedést, és jelentősen gátolja ezen országok felzárkózását.” Beszéde végén javasolta az EU döntéshozóinak egy olyan pénzügyi mechanizmus kialakítását, amely a munkaerő szabad mozgásának fenntartása mellett, igazságosan kompenzálja a közép-kelet-európai országokat az EU-n belüli munkaerő elszívásból eredő jelentős veszteségekért.
