5 pont, ahol bukhatod a vállalatod pályázatait
Közel 573 milliárd forint értékű – a KKV szektor számára jelentős fejlesztési területen jelenik meg pályázati kiírás még az idei évben – az infrastruktúrafejlesztéstől az eszközbeszerzésen át egészen az energetikai fejlesztésekig. Bár átlagosan minimum 30 nap áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére, hogy a közzétételt követően kidolgozzák és beadják támogatási kérelmüket, a tapasztalatok szerint az igénylések 35 százalékát kapkodva, átgondolatlanul, az utolsó pillanatban állítják össze. A nem kellően kidolgozott pályázatok elutasítása miatt pedig akár 5-6 milliárd forint támogatástól is eleshetnek a pályázó cégek. Az öt leggyakoribb, legfontosabb hibára a pályázati rendszert jól ismerő Goodwill Consulting Kft. hívja fel a figyelmet.
1., Rosszul felmért pénzügyi helyzet
Tíz pályázóból 3 kis árbevétel mellett, az önerőhöz szükséges pénzügyi forrás és bevonható fedezet nélkül kívánja beadni a pályázatát, míg további 2 esetben fordul elő, hogy egyébként biztos anyagi háttérrel rendelkező cégek aránytalanul nagy fejlesztési igényre pályáznak. „Mivel a pályázati kritériumok eltérnek egymástól, mindig érdemes az előző éves lezárt mérleget összevetni a pályázati feltételekkel. Minden esetben elvárás, hogy a saját tőke ne forduljon negatívba, és hogy a projekt összköltsége ne haladja meg az előző éves árbevétel összegét. Érdemes tehát konzultálni a könyvelővel és egy pályázati szakemberrel, hiszen egyes esetekben pénzügyi megoldásokkal is orvosolható, hogy a cég megfeleljen a kiírásnak. Fontos, hogy a vállalkozás méretének megfelelő, az előző éves árbevétel 50%-át meg nem haladó beruházásra pályázzon, – igaz a pályázati kiírások ennél jóval megengedőbbek, de a tapasztalat azt mutatja, így az esetleges csúszásokkal, fizetési késedelmekkel együtt is fenntartható marad a projekt” – mutat rá Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.
2., Hiányzó fejlesztési koncepció
A projektek 20 százaléka hiúsulhat meg évente amiatt, hogy a vállalkozások nem rendelkeznek fejlesztési tervvel, hogy nem aktualizálják azt, illetve, hogy egyedi, egymáshoz nem illeszkedő, ad-hoc fejlesztési célok mentén pályáznak. A fejlesztési terv előzetes kidolgozása azért is fontos, mert így a támogatási lehetőségek pontosan összeegyeztethetők a fejlesztési menetrenddel és a fejlesztési kerettel, aminek köszönhetően már a pályázati önerő biztosítása sem okozhat meglepetést a vállalkozás számára.
3., Egyoldalú szemlélet
Jellemző a hazai KKV szektorra, hogy a pályázati lehetőségek között elsősorban az ingatlanfejlesztési támogatásokat keresi, és amennyiben a kiírt pályázatok ezt nem teszik lehetővé, inkább nem is adnak be igénylést. „Ha már meglévő telephely, székhely fejlesztése a célunk, javasolt komplex fejlesztésben gondolkodni, hiszen például eszközbeszerzéssel kombinálva nagyobb eséllyel talál a cég megfelelő kiírást. Novemberben például több kapacitásbővítést támogató felhívás is elérhető lesz, ezek esetében eszközbeszerzés mellett az ingatlankorszerűsítés is támogatható. Érdemes továbbá számba venni a hitellel kombinált konstrukciókat is, vagy az akár teljes mértékben kedvezményes hitelt nyújtó lehetőségeket, hiszen a Széchenyi 2020 program keretében lehívható támogatások egyre növekvő mértékben visszatérítendő formában vehetők igénybe” – emeli ki Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.
4., Felértékelődött a vidék szerepe
A főként fővárosi és pestmegyei vállalkozások a mostani Európai Uniós ciklusban is a korábbi években megszokott és népszerűvé vált pályázati kiírásokat várják. Az új pályázati rendszer azonban kevésbé támogatja a fejlettebb régiókban megvalósuló beruházásokat, ezért mindenképp érdemes számításba venni, hogy a cég vidéki telephelyre szervezze, és az ott elérhető támogatásokból fejlessze tevékenységét. A fejlettebb régió mellett a szolgáltató szektorban működő vállalkozások is hátrányt szenvednek, hiszen vannak tevékenységek, amelyek teljesen kiszorulnak a pályázati rendszerből. A kedvezményes hitelt nyújtó támogatási lehetőségek azonban sok esetben megengedőbbek, így vidéken akár turisztikai vagy más szolgáltató tevékenység is fejleszthető kamattámogatott, 0 százalékos hitelből. Mivel a jövőben hangsúlyosabban szerepelnek majd a kombinált, vagy akár tisztán hiteljellegű támogatások, a fejlesztési elképzeléseket érdemes az ilyen jellegű támogatásokhoz igazítani. A kedvezményes hitelek jó lehetőséget jelenthetnek, ha a fejlesztési területen nem indítanak vissza nem térítendő pályázatot.
5., Feltérképezetlen piac
Év végégig megközelítőleg 85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással írnak ki innovációs pályázatot, elsősorban a KKV szektor vállalkozásainak. A korábbi innovációs pályázati tapasztalatok azt mutatják, gyakori hiba, hogy a pályázók nem fordítanak kellő figyelmet az alapfogalmak megismerésére, így helytelenül használnak az elbírálás szempontjából fontos kifejezéseket – összekeverve például az alapkutatást az ipari kutatással. A pályázatok 10 százalékánál előforduló – akár elutasítást eredményező – hiba, hogy a vállalkozás fejlesztése már ismert a szegmens hazai, vagy európai piacán, így az nem jelent újdonságot. „Innovációs pályázat benyújtásakor érdemes tehát szabadalmi ügyvivőhöz fordulni, vagy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal segítségével ellenőrizni a termékünk, szolgáltatásunk valódi újszerűségét, eredetiségét” – javasolja Harsányi Gábor.
