5 százalékkal nőtt a takarékszövetkezetek mérlegfőösszege
Az OTSZ szerdai közleménye szerint a szövetkezeti integráció stabilitását segíti, hogy a szektor jövedelmezősége jobb, mint a bankrendszeré, a szeptember végi adó előtti eredmény 7,4 milliárd forint, amely 25 százalékkal, azaz csaknem 1,5 milliárddal meghaladja az egy évvel korábbi szintet. Az eredménynek köszönhetően az integráció tovább stabilizálta tőkehelyzetét.
A szövetségbe tömörült takarékok összesített saját tőkéje szeptember végén 113,3 milliárd forint volt, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy éve. Az utolsó negyedévben várhatóan ugrásszerűen növekvő hitelkihelyezések alapján az OTSZ éves szinten mintegy 10 milliárd forintra rúgó adózás előtti eredményt prognosztizál a szektorban, s a jelenlegi 5 százalékról tovább nőhet a mérlegfőösszeg-arányosan számolt piaci rész is.
Az integrált takarékok üzleti tevékenységét jelző összesített mérlegfőösszeg 4,9 százalékkal 1.419,5 milliárd forintra emelkedett 2011. szeptember végén az egy évvel korábbi 1.352,2 milliárd forintról. A növekedést a betétek hajtották, a takarékoknál elhelyezett állomány 1.172,1 milliárd forintra nőtt az előző év szeptember végi 1.123,2 milliárd forintról, ami csaknem 4,4 százalékos bővülés.
A betéteken belül a vállalkozói megtakarítások ugyan nagyobb ütemben gyarapodtak, mint a lakosságiak, de a több mint 10 százalékos bővülés eredményeképpen 119,7 milliárd forintra hízott forrás továbbra is a betétek tizedét teszi ki. "A takarékok hagyományosan a lakossági körből gyűjtik forrásaikat, ez továbbra sem változott, hiszen az összes betét 85 százaléka, mintegy 1.000 milliárd forint származik a lakosságtól és az egyéni vállalkozóktól" - idézték a közleményben Varga Antalt, az OTSZ ügyvezetőjét.
A közlemény szerint a kihelyezések idei alakulása szempontjából kulcsfontosságú lesz az utolsó negyedév, a devizahitel-kiváltásra kínált forinthitelezés felfutása ugyanis jelentősen módosíthatja a szeptember végi adatokat. A takarékok kihelyezései a harmadik negyedév végén - nettó, azaz értékvesztéssel korrigált - értéken számolva 585,6 milliárd forintot értek el, az egy évvel korábbi szint 98,65 százalékát. A vállalkozói hitelek azonban a bankszektorral ellentétben nettó értéken is nőttek, a 233 milliárd forintot kitevő hitelállomány 3,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A lakossági hitelek nettó értéken számítva az egy évvel korábbi szint 94 százalékát érték el szeptember végén, amit az OTSZ-nél több okra vezetnek vissza. A nehéz gazdasági helyzet miatti lanyha hitelkereslet, a takarékok fő ügyfélkörének számító vidéki lakosság érdemben nem javuló jövedelmi helyzete és a növekvő kockázatok miatt képzett értékvesztés egyaránt szerepet játszik benne.
Az utolsó negyedévben viszont a lakossági hitelezésnek minden bizonnyal lökést ad a devizahitel-kiváltásban való részvétel, amit bizonyít, hogy a deviza alapú terheiktől szabadulni igyekvő adósok október végéig már 20 milliárd forintos hiteligénnyel jelentkeztek a takarékoknál - írják a közleményben. A közlemény szerint az óvatosság a takarékok tartalékképzésében is megmutatkozik, a kockázatos portfóliót a bankrendszer átlagánál nagyobb mértékben fedezték tartalékokkal. (MTI)
