70 éves nyugdíjkorhatár Magyarországon - mennyi?!
Egy év alatt 21 százalékról 27 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik most úgy látják, a nyugdíjkorhatár elérése után sem mennek egy ideig valóban nyugdíjba, azaz dolgozni fognak.
Miért volt szükséges a hazai nyugdíjkorhatár emelése?
A 2014 óta - a törvényben szabályozott formában - zajló folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre lassan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele tehát pontosan:
- az1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;
- az 1953-ban született, a betöltött 63. életév;
- az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;
- az 1955-ben született, a betöltött 64. életév;
- az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;
- az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Mikor kellhet ismét emelni a nyugdíjkorhatárt?
A Magyar Nemzeti Bank kutatóinak 2016-os elemzése szerint 20 évig nem lesz gond a magyar állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával. A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a megállapításuk az adott szabályok és járulékszint mellett érvényes – ebben a tekintetben pedig számos változás következett be a publikáció óta.
Például nem láthatták előre a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését, amely a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadások jelentős növekedéséhez vezetett. Éppen ezért feltételezhetjük, hogy az MNB kutatói által megjelölt 2030-as évek közepénél már korábban is jelentkezhetnek komoly fenntarthatósági problémák.
A Bankmonitor egy korábbi becslése szerint az idősek eltartottsági rátájának mostani szinten való rögzítése érdekében már 2030-ban 66 évre emelkedhet az állami nyugdíjkorhatár, 2040-ben pedig akár a 67 éves korhatár is indokolt lehet. Ha ez utóbbi tényleg megvalósul, akkor az 1973-ban és azután születetteknek már így kell kalkulálniuk.
Lehet akár 70 év is a hazai nyugdíjkorhatár? A magyarok borúsan látják a helyzetet
Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok - derül ki a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai.
69, de a 70-hez közelít
A résztvevők átlagban 69 évre várják a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, ez megegyezik az utóbbi évek értékével.
“Ugyanakkor fontos változás, hogy míg 2019 és 2020-ban a 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben számszerűleg már többen említették a 70 évet. Igaz, a különbség csak pár százalék, ha azonban a trendeket nézzük, akkor a következő időszakban már 70 év jelenhet meg a többségnél” - ismertette a kutatás legfontosabb eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetője.
Hozzátette: „Lényeges az is, hogy a különböző korosztályba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenes korosztály legnagyobb része - 43 százaléka – a 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, addig a harmincasok és negyvenesek körében már most a 70 évet említették a leggyakrabban.”
Mi lesz akkor?
A nyugdíjkorhatár elérése egy dolog, de a válaszadók elárulták azt is, hogy valójában mikor terveznek nyugdíjba vonulni.
A többség - a megkérdezettek 61 százaléka - akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. A korábbi években többen voltak: 2019, 2020 és 2021 második negyedévében 66-70 százalékuk számított erre. Idén 11 százalékos volt azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt pihenésre válthatnak. Az előző három évben ők szintén többen voltak, akkor 12-14 százalékos volt az arányuk.
A mostani kutatás végeredménye szerint 27 százalék mondható pesszimistának: ők azt várják, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak. Ez az arány magasabb az előző évek 20 százalék körüli szintjéhez képest.
Székely Pálma szerint összességében enyhe pesszimizmus rajzolódik ki a ténylegesen tervezett nyugdíjba vonulásra vonatkozó válaszokból is. “Ebben szerepet játszhat az is, hogy bár a nyugdíjvárakozások hosszú távúak, a mostani bizonytalan, egyben kedvezőtlen gazdasági környezetben sokan pesszimistábban látják a jövőt” - tette hozzá.
A szakember szerint a negatívabb irányba forduló nyugdíjvárakozások még inkább hangsúlyosabbá teszik az öngondoskodást, vagyis azt, hogy aki csak teheti, minél előbb kezdje meg a takarékoskodást időskorára.
Hány nyugdíjas van ma Magyarországon?
Saját jogú nyugdíjasok száma 2000-től napjainkig:
2000: 2.461.000 fő
2001: 2.465.000 fő
2002: 2.465.000 fő
2003: 2.453.000 fő
2004: 2.461.000 fő
2005: 2.474.000 fő
2006: 2.489.000 fő
2007: 2.523.000 fő
2008: 2.525.000 fő
2009: 2.496.000 fő
2010: 2.463.000 fő
2011: 1.985.000 fő
2012: 2.013.000 fő
2013: 2.041.000 fő
2014: 2.023.000 fő
2015: 2.015.000 fő
2016: 2.046.000 fő
2017: 2.027.000 fő
2018: 2.032.000 fő
2019: 2.054.000 fő
2020: 2.029.000 fő
Ha valaki alaposan végignézte a számokat, akkor észrevehette, hogy 2011-nél komoly “visszesés” látható a saját jogú nyugdíjasok számában. Hová tűnt közel félmillió ember?
A választ a KSH módszertanában találjuk meg, mely szerint:
2012. január 1-jén a nyugdíjrendszer gyökeresen átalakult két fő rendezőelv mentén: Saját jogon nyugdíjat – két kivételtől eltekintve – csak korbetöltött személyek részére lehet megállapítani, illetve folyósítani. Kivételt képeznek a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak, illetve az 1955. előtt született volt fegyvereseknek járó (korhatár alatti) nyugdíjak. Ez utóbbiak azonban 2012-től újonnan már nem állapíthatók meg.
A nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére még 2012 előtt megállapított különféle korai öregségi nyugdíjak (pl. előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj) átalakultak korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá (az 1955-ben vagy azt követően született volt fegyveresek esetén), átmeneti bányászjáradékká és balettművészeti életjáradékká.
Ezek az ellátások – meghatározott feltételek teljesülése esetén – 2012-től átmenetileg még újonnan is megállapíthatók. A korhatár betöltésekor ezeket az ellátásokat (közös elnevezésük: életkoron alapuló ellátások) öregségi nyugdíjként folyósítják tovább.
A másik jelentős változás a megváltozott munkaképességűeket érinti, két új ellátás, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás bevezetésével. Ugyanakkor megszűnt a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék. 2012. január 1-jétől rehabilitációs járadék sem állapítható meg, a korábban megállapított járadékok fokozatosan futottak ki a rendszerből.
Azok rokkantsági nyugdíját, akik 2012 előtt betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, 2012-től öregségi nyugdíjként folyósítják. 2012. január 1-jével az átmeneti járadékból rokkantsági ellátás lett, míg a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak és a rendszeres szociális járadékok a rokkantsági csoporttól, illetve az életkortól függően alakultak át rokkantsági ellátássá, illetve rehabilitációs ellátássá.
