700 Ft fölött az üzemanyag ára, mégis kussol mindenki - mi lesz a vége ennek?
Egyre többen vásárolnak ilyen járművet, miközben az elmúlt időszakban közelebb kerültünk egy teljesen más megoldáshoz is. A hidrogén hajtáslánc esetében eddig a Toyotának volt, illetve van egy kereskedelmi megoldása.
Ez a Mirai, ami üzemanyagcellával működik.
De nem a Nobel-díjas Oláh György és csapata által fejlesztett metanol, hanem hidrogén cellával.
Ezekkel — amiket különböző formában kereskedelmi forgalomban is meg lehet kapni — az a probléma, hogy nagyon drágák, ugyanis katalizátorként mérhető mennyiségű platinát tartalmaznak. Így ezek a gépkocsik drágák az üzemanyagcella miatt.
Ez legfőképpen azért van, mert a hidrogént nem olyan egyszerűen robbanómotorban használni. Ugyanis egyrészt vigyázni kell a befecskendezéssel, hogy ne legyen visszagyulladás, de még nagyobb probléma a magas égési hőmérséklet miatt keletkező nitrogén-oxid (a levegő 78,1 százaléka nitrogén, 20,9 százaléka oxigén).
Ezzel kapcsolatban az Index írt egy érdekes cikket nem olyan régen, amiben felhívta a figyelmet dél-koreai kutatók néhány hónapja publikált eredményére, miszerint sikerült megoldani ezeket a problémákat.
Mondjuk ezt érdemes kicsit óvatosan kezelni, mert nem olyan rég szintén dél-koreai kutatók egy nagy, szenzációs szobahőmérsékletű szupravezetés világba kürtölésével sültek be. Ennél van azért egy még erősebb fejlemény.
A Toyota már évek óta dolgozik egy olyan belső égésű motoron, amelyben hidrogént használ üzemanyagként.
Ezt idén nyáron már Mr. Bean is kipróbálta.
S a robbanómotoros autók rajongójaként tetszett neki. Ugyan a Toyota a koncepcióautót 2021-ben mutatta be turbó 1,6 literes 3-hengeres motorral, de ezek még csak tesztversenyeken vesznek részt. S a benzines verziók is drágák (~50 ezer dollár, vagy több). Mindenesetre az várható, hogy néhány éven belül előrukkolnak egy kereskedelmi forgalomban is kapható verzióval.
S akkor még nem is beszéltünk a metanolról, ami már most alkalmazható lenne a gépkocsikban (bár az alacsonyabb energiasűrűség miatt kisebb hatékonysággal), s nem is kéne komoly átalakítás. Így az egész infrastruktúra megmaradhatna.
Ezzel viszont két probléma van.
Vagy fosszilis anyagból állítjuk elő, vagy áramból és szén-dioxidból meg vízből. De az utóbbihoz komoly új beruházások kellenek, amelynek a költsége magas. Ráadásul a levegő szén-dioxidját sem lehet erre használni.
S akkor egyéb megoldásokról még nem is beszéltünk. Viszont egy megfizethető hidrogén robbanómotor (nem csak autó, hanem generátor, stb.) nyilván az egész gazdaságot eltolná a hidrogén irányába, s komoly megoldást jelentene mind a megújuló energiák menetrendjének tervezhetőségét tekintve, mind a rendszer kiegyenlítésének tekintetében is.
S még valami.
Itt érdemes megemlékezni Kovács Zoltán fizikusról, aki egészen haláláig a saját pénzén folytatott kutatásokat itt Magyarországon a hidrogén égésének megszelídítésére. Célja a hidrogén égésnek megtervezése volt oly módon, hogy ne keletkezzen nitrogén-oxid, ami aztán salétromsav formájában hullana vissza a fejünkre.
Addig is, míg a fent vázolt, s azokon túli kutatások folynak, sajnos együtt kell élnünk a magas üzemanyagárakkal, hacsak nem váltunk elektromos autóra, ami egyelőre még mindig fő iránynak tűnik. (forrás: ERSTE elemzés)
