8 tipp: így csökkenthető a rezsi a megfelelő ablakkal
A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzőleg hat a lakosság által felhasznált energia csökkentésére, ezáltal pedig az ingatlanok korszerűsítésére, az energiafogyasztás 40-42 százaléka ugyanis az épületekhez köthető. A fűtésre használt energia akár 15-20 százaléka is kárba veszhet a nem megfelelő állapotú, rosszul záródó nyílászárókon keresztül, ami azt jelenti, hogy a hőveszteség miatt éves szinten szó szerint több tízezer forintot dobunk ki az ablakon. Míg a jól megtervezett csere és a megfelelő minőségű műanyag ablakok beépítése akár 30 százalékkal is mérsékelheti a lakás rezsidíját. Nem meglepő tehát, hogy a GKI és a Masterplast friss, közös, reprezentatív felméréséből az derült ki, hogy a külső nyílászárók cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban pedig már minden negyedik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A Deceuninck szakemberei is egyetértenek azzal, hogy az ajtók, ablakok korszerűsítése kiváló befektetési lehetőséget jelent a fűtési költségek minimalizálása érdekében. Nem mindegy azonban, milyen alapanyagot választunk.
A bűvös szó: energiamérleg
Épületek esetében általában a szellőztetéssel, valamint a falakon, a padlón, a mennyezeten és a nyílászárókon keresztül veszítünk energiát. Ezt szoktuk fűtéssel kompenzálni, minél kevesebb energiát pazarolunk el azonban, annál kevesebb hőt kell visszapótolni. A leggazdaságosabb megoldás, ha ott csökkentjük a veszteséget, ahol jelentős mennyiségben távozik a hő, hiszen így a fűtőrendszernek kevesebb energiára van szüksége az egyensúly helyreállításához. Ablakcserével tehát jelentősen tudjuk javítani az energiamérleget. A jó szigetelőképességű, új PVC-ablakok 30-40 százalékkal hatékonyabban csökkenthetik az energiaveszteséget, mint a régi faablakok, élettartamuk pedig legalább 35 év, így hosszú ideig hatékonyan járulnak hozzá a fűtési költségek csökkentéséhez.
Ezekre figyeljünk ablakválasztásnál
A Deceuninck szakemberei azt tanácsolják, hogy az alábbi 8 tényezőt vegyük figyelembe mielőtt belevágunk az új ablakok beszerzésébe és beépítésébe.
1. Az alapanyag jelentős mértékben befolyásolja az ablak hőszigetelő képességét. Mérnökök szerint egy korszerű műanyag ablak háromszor olyan jól hőszigetel, mint egy régi faablak, és ötször olyan jól, mint egy régi fémkeretes nyílászáró. A műanyag ablakok mellett szól továbbá a kiváló ár/élettartam arány és a minimális karbantartási igény. Ráadásul számtalan szín- és dekorválasztékban érhetők el, többek között élethű fém- és fautánzatokban.
2. Az ablakok hőszigetelő képességét az U hőátbocsátási tényező jellemzi. Az egész ablakra (Uw), illetve annak részeire (Uf a tok és a szárny, Ug az üveg esetében) vonatkozó érték nem a szigetelés mértékét mutatja meg, hanem épp ellenkezőleg, a „hőátbocsátási tényezőjét”, vagyis, hogy 1 négyzetméter ablakfelületen keresztül 1 fok hőmérsékletkülönbség hatására 1 óra alatt mekkora hőmennyiség távozik. A kisebb U érték tehát jobb hőszigetelő képességet jelent. A magyarországi szabvány szerint szokásos üvegezés mellett az ablak teljes hőátbocsátási tényezője nem haladhatja meg az Uw = 1,15 W/m2K értéket. Passzívházak esetében a maximum Uw = 0,8 W/m2K értékkel rendelkező ablak számít elfogadhatónak. A Deceuninck egyedülálló ThermoFibra technológiája az acél helyett üvegszálmerevítést alkalmaz, ami a Forthex termomerevítővel kombinálva kiemelkedő hőszigetelést biztosít, és tovább csökkenti az Uf értéket.
3. A légkamrák száma is fontos tényező, mivel a bennük lévő levegő szigetelőanyagként működik. Általánosságban elmondható, hogy minél több kamrából áll a profil, annál jobban szigetel. A Deceuninck ablakprofilok 5 és 6 kamrás változatban érhetők el, ahol a szám nem a profil légkamráinak teljes számát adja meg, hanem azt, hogy a profil keresztmetszete hány kamrára tagolódik. 6 kamra fölött már nem lehet a kamrák számával érdemi hőtechnikai változást elérni, így előfordulhat, hogy egy 6 légkamrás profil jobb energetikai jellemzőkkel bír, mint egy 7 kamrás. Ezért is fontos az Uw értéket figyelni.
4. A hőszigetelésben fontos szerepet a minőségi tömítés is. A Deceuninck Elegant profiljai a keret belső és külső oldalának tömítésén túl középtömítőt tartalmaznak, mely gondoskodik a funkcionális rés termikus szétválasztásáról, további gátat képezve például a meleg és a hideg ellen.
5. Tekintve, hogy az ablak felületét jórészt üveg alkotja, annak tulajdonságai szintén meghatározók. Lényeges az üvegrétegek száma: míg kétrétegű üveg esetében a hőátbocsátási tényező mindig meghaladja az 1,0 W/m2K-t, háromrétegű üveg használatával ennél jobb értékek érhetők el. A Rosenheimi Ablaktechnikai Intézet (IFT) által elvégzett kutatás a dupla és a tripla üvegezést hasonlította össze -10 °C kültéri és 20 °C szobahőmérséklet esetén. A dupla hőszigetelő üveg belső felületi hőmérséklete 9,5 °C, míg a tripla hőszigetelő üvegé 17,7 °C volt, ami közel 9 °C-os különbséget jelent. Az eredmény jól szemlélteti, hogy az ablak belső felületi hőmérséklete és a szobahőmérséklet közti különbség a tripla üveg esetében elenyésző.
6. Nemcsak a rétegek száma, hanem az üvegvastagság, valamint az üvegrétegek közötti tér kitöltése is számít. Jobban szigetel az ablak, ha az üvegek közötti tér levegő helyett inertgázzal – argon vagy kripton – vannak kitöltve.
7. Mivel a hideg részek általában az ablak széleinél találhatók, ahol az üveg a profilba süllyed, a Deceuninck Elegant profiljai a szokásosnál 5 milliméterrel mélyebb, 25 milliméteres üvegezőhoronnyal készülnek. Az üveg ennek köszönhetően nem hűl le olyan könnyen, és nem párásodik. Az üvegek közötti távtartó keret szintén hozzájárul a hőszigeteléshez. Készülhet fémből (alumíniumból), vagy alkalmazható ún. melegperemes távtartó keret is (műanyagból), ami a fém változatoknál jobban szigetel.
8. Az ablak falba illesztése ugyancsak fontos szerepet játszik a megfelelő szigetelésben. Az ablak ugyanis a falhoz nem annak teljes vastagságán kapcsolódik, így ezen a gyenge részen át hő szökhet el, amit a nyílászáró beépítésekor szigetelőhabbal, valaminttömítőszalaggal kell megakadályozni. Utóbbi gátolja a nedvesség bejutását a házba, ellenkező irányban viszont átengedi azt. A tömítőszalag extra fölösleges kiadásnak tűnhet, de elhagyása nem javasolt, hiányában ugyanis nedvesség csapódhat le, majd penész képződhet az ablak körüli falrészeken.
