A BÁV árverésén bukkant fel egy elveszettnek hitt Esterházy porcelántál

Egy újabb elveszettnek hitt műtárgy kerül vissza a fertődi Esterházy-kastélyba. A BÁV Centenáriumi aukcióján szereplő imari stílusú japán porcelán tál eredetiségét egy, a közelmúltban felfedezett katalógus segítségével bizonyították. A műtárgyat a kastély felújítását követően ugyanabban a porcelánteremben állítják majd ki, ahol korábban az Esterházy-család őrizte.

A BÁV árverésén bukkant fel egy elveszettnek hitt Esterházy porcelántál

A valaha az Esterházy család gyűjteményében szereplő imari japán porcelán tál felbukkanása igazi kuriózumnak számít a műkereskedelemben Bár sokan próbálták megszerezni a különleges darabot, az végül a BÁV Centenáriumi aukciójáról visszakerül eredeti lakhelyére, Fertődre, az Esterházy-gyűjteménybe.

Az Esterházy-család legendás alakja I. „Fényes" Miklós herceg (1714-1790), Eszterháza megépítője. Porcelánszeretetéről tanúskodott, hogy gyűjteménye a 18. században a legfényesebb európai hercegi és uralkodói udvarok kollekciójával vetekedett. Ebben a saját maga vásárolta bécsi, meisseni, frankenthali manufaktúrák ritka darabjai mellett kínai és japán porcelánokat is őrzött. Az európai műgyűjteményekben a 17. századtól jelentek meg a tematikus gyűjtemények és azok bemutatására szolgáló termek, az úgynevezett kabinettek. A korízlésnek megfelelően a gyűjtemény legszebb darabjait a kastélyban kialakított díszes nyolcszögletű porcelánterem aranyozott polcain helyezte el. Emellett a hercegi és hercegnői lakosztályokban is számos porcelántárgy volt látható. A korban divatos kínaizáló stílusú, keleti műtárgyakkal és kínai lakk táblákkal díszített lakk-kabinetekben, japán és kínai vázákat, szobrokat is őriztek. A porcelánok 1790 után, a család Kismartonba költözését követően is Eszterházán maradtak.

A hercegi gyűjtőszenvedély örökletesnek bizonyult, hiszen a 19. században, Esterházy II. majd III. Miklós herceg is tovább bővítette a már így is jelentős kollekciót. A gyűjtés mellett a család szívügyének számított a magyar porcelángyártás elindítása, a Herendi Porcelánmanufaktúra megteremtése is. Többször nyújtottak anyagi segítséget, és jelentős megrendelésekkel is bábáskodtak Herend kezdeteinél. A manufaktúránál hagyomány, hogy a híres megrendelőkről mintát neveznek el. A család keleti porcelánok iránti rajongását őrzi az Esterházy-dekor is, amelyet egy, a gyűjteményben szereplő, kínai porcelán ihletett. A mély tűzű vörös alapon fehér növényi motívumokkal díszített darabok a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek. Ezt a jellegzetes színvilágot idézi a BÁV Centenáriumi árverésén szereplő imari stílusú japán porcelán tál is.

Eszterháza nagyszerű kastélyegyüttesét, benne a család műgyűjteményével, a második világháború után súlyos veszteségek érték. A kastélyt kifosztották, az ott őrzött műtárgyak nagy része elveszett, vagy megsemmisült. Reményt ad azonban, hogy a kastély eredeti berendezésének darabjai rendkívül ritkán, de felbukkannak a műkereskedelemben is. Ez történt akkor is, amikor a BÁV szakértőit egy imari porcelántállal keresték meg. Maga az imari elnevezés a Japánban, Kyushu szigetén található Arita városában és környékén kézzel készített és festett porcelánokat takarja. Ezeket a darabokat Imari kikötőiben rakodták hajóra, ezért az európai gyűjtők, majd később a japánok is az egyszerűség kedvéért imari porcelánokként hivatkoztak rájuk.

A közelmúltban felbukkant dísztál már két generáció óta a család birtokában volt, de se a származásáról, se az értékéről nem volt tudomásuk. Az 1690-1730 között Japánban készült, vörös és arany krizantémokkal, hortenziákkal és középen vázával díszített nagyméretű dísztálra azonnal felfigyeltek a szakértők. Nem kis meglepetést okozott azonban a hátán lévő, erősen megrongálódott Esterházy leltári jelzés. A tál pontos meghatározását nehezítette, hogy az Esterházy-kastély gyűjteményét leíró részletes katalógusok nem álltak rendelkezésre. Bár az analógiák és a leltári jelzés papírvizsgálata alapján a BÁV szakértői biztosra vették, hogy az Esterházy-gyűjteményből származik, azt nem tudták pontosan meghatározni, hogy mikor vásárolhatták, és melyik teremben volt eredetileg elhelyezve az aukcióra kerülő darab. A korabeli, többek között Erős Ágoston szász választófejedelem híres japán porcelángyűjteménye alapján azonban feltételezték, hogy a dísztál már Esterházy „Fényes” Miklós idején Eszterházán lehetett. De azt sem lehetett kizárni, hogy unokája II. Miklós 19. század elején vásárolt, jelentős japán és kínai porcelán anyagához tartozhatott.

A Centenáriumi aukció katalógusának megjelenésével párhuzamosan egy másik kutatás is elkezdődött. A tál felkeltette a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményét kezelő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. figyelmét is, és haladéktalanul kezdeményezték a tárgy védetté nyilvánítását. A védési eljárást egy a közelmúltban befejeződött műkincsper kapcsán végzett levéltári kutatás tette lehetővé. Ennek során ugyanis felfedeztek egy 1938-ban elkészített, kb. 500 oldalas, a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményét bemutató leltárat is. A második világháborút megelőzően ez volt az utolsó ismert katalógus, amely még a maga teljességében adott leírást a berendezésről és a kastély 50. számú, több száz darabos gyűjteményt őrző úgynevezett porcelánszobájáról is. A korabeli leltár, amely egy bírósági eljárás kapcsán készült Esterházy Pál herceg (1901-1989) magyar hitbizományi ingóságairól, részletes leírást adott három olyan imari porcelán tálról is, amelyeket ugyanazokkal a virágmintával és vázával díszítettek, mint az árverésre kerülő darabot. Ezzel a puzzle utolsó darabja is helyére került, nem lehetett kétséges, hogy az Esterházy-gyűjtemény egy elveszett darabja bukkant fel.

A dísztálra június 23-án, a BÁV 2021. június 23-i Centenáriumi aukcióján 250.000 forintos kikiáltási árral lehetett licitálni. A tál és a katalógusban megjelent tanulmány minden bizonnyal több gyűjtő figyelmét is felkeltette, hiszen a kivételes darab egy hosszú licitharc végén 660 ezer forintért kelt el. A leütést követően a fertődi Esterházy-gyűjtemény bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával, így bizonyossá vált, hogy a kivételes alkotás visszakerül az Esterházy-gyűjteménybe.

Az árverést követően Egresitsné Firtl Katalin, a fertődi kastélyt fenntartó Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. vezetője elmondta: „Nagy örömmel tölt el minket, hogy egy újabb darabot sikerült visszaszereznünk az elveszett gyűjteményből. Terveink szerint a most megvásárolt dísztálat ugyanabban a teremben állítjuk ki, ahol korábban az Esterházy-család őrizte.”

A BÁV háromnapos Centenáriumi aukciójának első napján a magyar koronázási palást egy darabját vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum. Az imari porcelán a második, műtárgynapon került aukcióra, Fertőszögi Péter, a BÁV művészeti igazgatója szerint: „Egy-egy művészeti árverésünkön 500-700 tárgy kerül kalapács alá. Évről-évre óriási kihívást jelent, hogy minden egyes darabot megfelelően meghatározzunk, és nem csupán felfigyeljünk, de utána is járjunk a kiemelkedő tárgyak történetének. A munkánk legszebb része az, amikor ilyen történetek részesei lehetünk. Nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy szakértőink tudása révén az aukcióról hazatalált ez a lenyűgöző porcelán, amelyet hamarosan a nagyközönség is eredeti őrzési helyén tekinthet meg. Ennél szebben nem is ünnepelhettük volna az árveréseink 100 éves évfordulóját.”

Hozzászólások

Rendkívüli intézkedések az építőiparban

A kormány több olyan rendeletet is kiadott a közelmúltban, amelyek jelentős hatást gyakorolnak mind az építőiparra, mind az építési alapanyagokat kitermelői ágazatra. A bevezetett intézkedések hatással lehetnek a már hatályban lévő szerződések teljesítésére, illetve a futó projektek kivitelezésére is. Ennek oka, hogy amennyiben az állam gyakorolja az elővásárlás jogát, úgy egy hazai eladó nem feltétlenül tudja teljesíteni a külföldi szerződéses partnerei felé vállalt kötelezettségeit, ami szerződésszegést eredményezhet. A PwC Magyarország szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat és a tisztázatlan kérdéseket.
2021. 07. 24. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Több, mint 6000 hallgató nyert felvételt a Szegedi Tudományegyetemre 2021-ben

147 fővel növelte hallgatói létszámát a Szegedi Tudományegyetem a 2021-es központi felvételi eljárásban – 6051 új hallgatót vett fel az intézmény, így a soron következő pótfelvételi, a szakirányú képzések és a külföldi hallgatók folyamatban lévő felvételi eljárásának lezárását követően, idén is több mint 8000 új diák kezdheti meg tanulmányait szeptemberben az SZTE-n.
2021. 07. 24. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Ezért ne várjunk őszig a kéménysepréssel!

Nem kell őszig várni, érdemes már most elvégeztetni az ingyenes kéményellenőrzést a szakemberek szerint.
2021. 07. 24. 08:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Négy velencei-tavi strand szünetel

Felfüggesztette a Velencei-tó déli partján négy strand működését a Fejér Megyei Kormányhivatal a vízminőség romlása miatt. Egyelőre nem fogadhat fürdőzőket a Drótszamár Park és Kemping Strand, a Velence Resort & Spa, az Agárd Napsugár Strand és a Gárdony Tini Strand.
2021. 07. 24. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Hatalmas segítség a gazdáknak

Kiszámítható támogatási feltételekkel és tervezhető fejlesztési lehetőségekkel segíti az agrártárca a gazdákat - jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az MKB Bank Nyrt., az Andest 2005 Kft. és a Gazda Kontroll Kft. tematikus programsorozatának mezőkövesdi állomásán, pénteken a tárca közleménye szerint.
2021. 07. 24. 04:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A Volánbusz fejlődik tovább

Három beszállítótól összesen mintegy 700 új autóbuszt állítanak üzembe év végéig a Volánbusz országos flottájának részeként, ebből 32 korszerű járművet ezekben a hetekben helyeznek forgalomba Zala megyében - közölte az új buszok pénteki, zalaegerszegi bemutatóján a közlekedési társaság humánerőforrás vezérigazgató-helyettese.
2021. 07. 24. 02:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nagy összegű támogatás a hazai vállalkozások piacra kerülő innovációinak

A legnagyobb keretösszegű innovációs pályázat tavaly tavaszi meghirdetését követően, a nagy érdeklődésre tekintettel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) egy őszi fordulót is elindított a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására - közölte Bódis József. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára bejelentette: mostanra a második körben beadott pályázatokról is megszületett a döntés, amely alapján újabb 153 projekt jutott összesen több mint 52 milliárd forint támogatáshoz.
2021. 07. 24. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Sokkal több magyar utazott horvátba mint tavaly

A múlt év hasonló időszakához képest 90 százalékkal több magyar turista látogatott eddig Horvátországba, leginkább a szállodákban emelkedett a foglalásuk - tájékoztatta a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének igazgatója pénteken az MTI-t.
2021. 07. 24. 00:05
Megosztás:
Hozzászólások:

450 millió forintos befektetési kört zárt a Blue Colibri, a munkáltatók digitális szárnysegédje

A vállalati belső kommunikációval, a munkavállalók oktatásának és adminisztrációjának digitalizációjával foglalkozó Blue Colbri nevű hazai startup 450 millió forintot vont be. Korábbi befektető, az OXO Technologies Holding Nyrt. mellett ezúttal a Bonitás Kockázati Tőkealap II. csatlakozott a második körhöz. Az innovatív HR-tech csapat a forrást a termék további fejlesztésére, hazai és nemzetközi terjeszkedésre, elsősorban Kelet-Közép-Európában és a DACH régióban történő értékesítés dinamikus felfuttatására fordítja.
2021. 07. 23. 22:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Legek az albérletpiacról – 270-szeres árkülönbség a kínálatban – 9 négyzetméteres szupermini-garzontól az 1000 négyzetméteres kastélyig

Az országos albérletpiaci kínálatban akad havi 20 ezer forintért Hajdú-Bihar megyei albérlet. Szintén a legolcsóbbak közé tartozik egy, kifejezetten egyetemista bérlőknek szánt dunaújvárosi lakás, 40 ezer forintért bérelhető minden hónapban. A budapesti piacon a XV. kerületben található a legolcsóbb, 23 négyzetméteres albérlet, ezért havi 60 ezer forintot szeretne kapni a tulajdonos. Az ország legdrágább kiadó ingatlanáért - egy rózsadombi családi házért - 5,4 millió forint bérleti díj fejében lehet kivenni.
2021. 07. 23. 20:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Alacsony forgalomban csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 265,19 pontos, 0,56 százalékos csökkenéssel, 47 491,69 ponton zárt pénteken.
2021. 07. 23. 19:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A GVH horgára akadt a horgászati cikkek egyik legnagyobb hazai nagykereskedője

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított az egyik legnagyobb hazai, horgászati cikkek nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozással szemben, amiért feltételezhetően szankcionálta az ajánlott áraknál olcsóbban értékesítő viszonteladóit.
2021. 07. 23. 18:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Újabb keretmegállapodás nyerteseként hirdette ki a Delta Systems Kft.-t a Digitális Kormányzati Ügynökség

Konzorciumi tagként keretmegállapodást köthet a Delta Technologies Nyrt. 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalata, a Delta Systems Kft. a Digitális Kormányzati Ügynökséggel. A megállapodás értelmében a társaságot mobiltelefonok beszerzésével és kiszállításával bízhatják meg.
2021. 07. 23. 17:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nőhet az újlakások ára a mindennél kedvezőbb lakáshitellel

Új hitelprogramot hirdetett meg az MNB októbertől: a Zöld Otthon Program legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett kínál lakáshitelt mindazoknak, akik magas energiahatékonyságú, legalább BB besorolású, zöld szempontoknak megfelelő házat építenének vagy új ingatlant vásárolnának. Kiss Tamás, a GV Hitelközpont országos hitelközvetítő hálózat értékesítési vezetője arról beszélt, a bejelentés hatására sokan kivárnak a lakásvétellel, ugyanakkor aki használt ingatlant szeretne venni, annak teljesen felesleges a tranzakciót halogatni. A szakértő hozzátette, nőni fog a kereslet az újlakás-piacon, ennek hatására pedig az árak is emelkedhetnek majd.
2021. 07. 23. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Megkezdték munkájukat a Magyar Bankholding új üzleti vezérigazgató-helyettesei

A Magyar Bankholding Zrt. a márciusban elfogadott stratégiája újabb állomásaként két felső vezető kezdte meg munkáját a bankcsoportban: Ginzer Ildikó a standard, Szabó Levente pedig az egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesként csatlakozott a menedzsmenthez, jelenlegi pozíciójuk megtartása mellett.
2021. 07. 23. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A munkavállalók tizede idén először nem kapott semmilyen béren kívüli juttatást

A magyar munkavállalók 46 százaléka részesül rendszeresen béren kívüli juttatásban, egytizedük azonban idén nem kapott cafeteriát munkáltatójától a pandémia és a gazdasági visszaesés miatt – derül ki abból az átfogó online kutatásból, amelyet a Nemzeti Utalvány készített el, több mint 1200 fő megkérdezésével. A munkavállalók számára az elmúlt időszakban azok a juttatások értékelődtek fel, amelyeket mindennapi szükségleteikre fordíthatnak – a nyári szezonban például az iskolakezdéshez kapcsolódó kiadások fedezésére.
2021. 07. 23. 14:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az Allianz digitális szolgáltatásokkal segíti a viharok utáni milliárdos összegre rúgó károk rendezését

A júliusi, országszerte tömegesen jelentős károkat okozó viharok nem érték meglepetésként az Allianz Hungáriát. A biztosító mindent megtesz annak érdekében, hogy érintett ügyfelei a lehető leghamarabb a szerződés szerinti kártérítéshez jussanak, ehhez pedig fejlesztéseit és a pandémia során szerzett tapasztalatait is hasznosítja.
2021. 07. 23. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Rossz számlával bukhatjuk az otthonfelújítási támogatást

Alaposan felpörgette az építőipart az utóbbi idők egyik legnagyobb volumenű lakásfelújítási támogatási programja. A 2021. január 1-jével startolt otthonfelújítási támogatással együtt a lakásfelújítási szakmunkákhoz kapcsolódó számlázási kérdések is előtérbe kerültek.
2021. 07. 23. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Átlépte az 1400 forintos szintet a fizikai átlagórabér

Az idei második negyedévben első ízben került 1400 fölé a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A jelenlegi 1 407 forintos átlagórabér 4 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1 352 forintos szintet. A felsőbb kategóriákban ismét gyorsul a bérnövekedés üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2020 második negyedévéhez képest 4,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
2021. 07. 23. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nem számítanak már súlyos járványhelyzetre a kkv-k

Ha jön is negyedik hullám, négyből három kkv már nem számol a tavaszihoz hasonló súlyosságú járványhelyzettel. Az újabb korlátozások helyett inkább a vírus előtti működési teljesítményük visszaállítására fókuszálnak – derül ki a K&H felméréséből.
2021. 07. 23. 09:15
Megosztás:
Hozzászólások: