A COVID-19 hatása a vállalati-szintű kockázatkezelésre

A COVID-19 járványkezelés helyzetértékelése kockázatkezelési szemszögből

Nézzünk egy aktuális példát: „A” ország kormányzata nem meri átvállalni a gyógyszergyártóktól az oltások gyors bevezetésének kockázatát. Ezzel szemben „B” ország kormánya más stratégiát választ: vészhelyzeti bevezetési eljárást engedélyez az ígéretesnek látszó vakcinák esetében, ami jelentősen előre hozza a tömeges oltások beadásának időpontját. Míg „B” ország kormánya több milliárd dollárral finanszírozza a vakcinák tömegtermelését, addig az „A” ország tárgyalói görcsösen ragaszkodnak az alacsony vakcinaárakhoz a gyógyszergyártókkal folytatott ártárgyalásokon. A jelenlegi helyzetben „A” országnak ezzel a stratégiával egy nagyon drága spórolást sikerül elérnie: ugyanis a tömeges oltások későbbi elkezdése sokkal többe fog kerülni az elhúzódó lezárások fenntartása miatt, mint amit az ártárgyalásokkal és a gyógyszerkutatások finanszírozásából való kimaradással elér.

„A fenti példa a kockázat helytelen felmérésének és az erre adott helytelen válaszának mai tanmeséje. A döntéshozóknak minden eddiginél gyorsabban és hatékonyabban kell kockázatot felmérniük, és a lehető legjobb döntést meghozniuk. Ami az eddigi sebességgel és kockázatkezelési startégiával működött, a COVID-19 pandémia kitörése óta nem feltétlenül működőképes” – mondta el Kálmán György, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A kockázatkezelés új világa

Megfelelő kockázatkezelési (GRC) infrastruktúra és stratégia hiányában nehéz megérteni a már meglévő és a COVID-19 által okozott kockázatok hatását.

Mit is jelent ez? Sokan azt remélik, hogy majd a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence - AI) ad választ a fenti kérdésekre. A kiszámíthatatlanság előrejelzésének tudománya azonban mind a mai napig nehéz feladványnak bizonyul az AI számára. Mielőtt a vállalatok és a kormányok a prediktív elemzésre gondolnának a kockázatkezelés területén, az erőfeszítéseiket a kockázatkezelési adatok tisztítására és integrálására kell összpontosítaniuk.

Óvatos megközelítést kell alkalmazni ahhoz, hogy egy vállalat hogyan aknázza ki a mesterséges intelligencia erejét a kockázatkezelés területén. Először is kockázatkezelési infrastruktúrára van szüksége. Ennek első és legfontosabb feladata, hogy harmonizálni kell a kockázatkezelési adatokat az egyes üzleti egységek és folyamatok között. A kockázati környezet átfogó áttekintése segíti a vállalatokat a GRC platformok kihasználásában, és ezzel a lépéssel közelebb kerülhetnek a nem kívánt események előrejelzéséhez.

COVID-19, mint gyújtózsinór a kockázatelemzésben

„A járványhelyzet nemcsak válságot, hanem új lehetőségeket teremt a tanulságok kiaknázására. Véleményem szerint tisztán kockázatkezelési szempontból a COVID-19 elmozdulást fog jelenteni a gyakoribb kockázatazonosítás és kockázatkezelés felé. A múltban az adatok hiánya akadályozta a nem kívánt események előrejelzését, ma a szükséges adatok már rendelkezésre állnak. Ez így volt a pandémia kitörése előtt is, de a válsághelyzet és az ezzel járó felerősödő digitalizáció elkerülhetetlenül megköveteli az adatok jobb feldolgozását és megértését” – emelte ki Szöllősi Zoltán, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának igazgatója.

Nincs egyetlen technológiai megoldás sem a GRC evolúció jelenlegi szakaszában, amely holisztikus képet adna a vállalatok kockázatairól, függetlenül attól, hogy az adott vállalat mennyire integrált. Még a folyamatok közötti határvonalakat sikeresen lebontó vállalatoknak is vannak fejletlen technológiai részei, vagy sok üzleti területen ugyan a legjobb GRC megoldást vezették be, amelyek megoldják az egyes részlegek sajátos problémáit, de nem adnak megoldást a teljes kockázati térképre. Így továbbra is kihívást jelent számukra, hogy az összes általuk gyűjtött információt hatékonyan felhasználják és így 360 fokos képet kapjanak a kockázatokról. Ez a tényező, ami jelenleg megnehezíti a mesterséges intelligencia hatékony bevetését a GRC technológiában.

Ennek a kihívásnak megoldása lehet, hogy adatokat gyűjtünk a különböző GRC platformokból, riportkezelő rendszerekből, ERP rendszerekből és sok más megoldásból, ezt követően adattárházakba töltjük őket, majd adatelemzési eszközök segítségével támogatjuk a legfontosabb kockázatkezelési döntéseket.

A technológia kihívásai

Ahhoz, hogy a vállalatok valóban kihasználhassák a GRC technológia előnyeit, a vállalatoknak integrálniuk kell a GRC technológiát operatív IT stratégiájukba, ha eddig ezt nem tették meg. A másik oldalról a jelenlegi helyzet következménye az is, hogy arra ösztönözi a vállalatokat, hogy olyan technológiát is alkalmazzanak, aminek korábban ellenálltak.

A GRC technológia sikeres integrálásához a vállalatoknak szervezeti kultúrát, érettséget is kell építeniük a GRC technológia köré. Ez nem tűnik bonyolultnak, de gyakran az alkalmazottak negatív hozzáállása lehetetleníti el a GRC rendszerek bevezetését.

A GRC platform megértésének hiánya hiányosan vagy túlzottan meghatározott GRC funkciókhoz, vagy adatokhoz vezethet. Az adatok nem megfelelő értelmezése vagy kihagyása a kockázatkezelési elemzésből hatással van a GRC platformok kockázati eseményeket azonosító és értékelő algoritmusára.

Ezért kiemelten fontos, mind a vezetők, mind az alkalmazottak megfelelő oktatása és tájékoztatása a GRC platformok szerepéről, funkcióiról, ugyanis ez segíti a közös kockázati nyelvhasználat elterjedését és építi a belső kockázattudatos kultúrát.

GRC jövőkép

Még mindig hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy a GRC technológiai platformjai valóban használhassák a mesterséges intelligenciát. Tehát ne menjünk ennyire előre, hanem összpontosítsunk arra, ami a GRC technológia kihasználása szempontjából ma igazán fontos: szüntessük meg az üzleti folyamatok különálló kezelését kockázatkezelési szempontból.

A fenti COVID-19 példánál maradva: ha „A” ország kormánya is átfogóan tekintené a vakcinahelyzetet (nem külön vakcinaköltség és külön a lezárásokból eredő gazdasági kár hatásainak költsége szempontjából), akkor meghozná azokat a döntéseket, amiket „B” ország kormánya meghozott. „A” ország akár százszorosát is elkölthetné a gyógyszerkutatásokra és a magasabb vakcinaár finanszírozására. Még így is sokkal olcsóbb megoldást választ, mint a lezárások fenntartásának költségei. Ez a kockázatkezelés mindannyiunkat érintő aktuális tanulsága.