A VM nem készített számításokat a föld adóztatásáról

A tárca ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy a Világgazdaság szerdai számában azt írta: szembefordult a Nemzetgazdasági Minisztérium a földadótervvel. Az NGM szerint a vidékfejlesztési tárca előterjesztése az új földtörvényről egy vitaanyag, amely nem tükrözi a kormány álláspontját, az NGM nem támogatja a vagyonadó vagy ingatlanadó bevezetését - írta a szerdai Világgazdaság.
    

Az NGM lapnak küldött válaszában hangsúlyozta : "a VM előterjesztése egy koncepció, vitaanyag, amely nem tükrözi a kormány álláspontját. Az elképzelést meg kell vizsgálni. Kérdéses, hogy adóeszközökkel van-e mód egyes birtokpolitikai elképzelések érvényre juttatására".
    

Az VM közleményében ismerteti: a cél egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amelyben földtulajdonhoz a földet szakszerűen művelni képes és arra kész gazdák juthatnak.
    

A koncepcióban a tárca azzal számolt, hogy a jelenlegi 300 hektár körüli személyenként birtokolható földtulajdon-határ megmaradna a földművesek számára a jövőben is. A birtokpolitikában a földművesek földszerzését gazdaságuk eszközállományától, a kiemelt agrárpolitikai célok szolgálatától, a környezetkímélő földhasznosítás megvalósításától tennék függővé.
    

A földszerzésben előnyben részesülnének azok a földművesek, akiknek székhelyükhöz, telephelyükhöz, tanyájukhoz 20 km-es távolságon belül helyezkedik el az eladni, használatba adni szándékozott föld. A hatósági engedélyezéseknél külön vizsgálnák, hogy a földszerzőt szakképzettsége, meglévő gazdasági felszerelése alkalmassá teszi-e a föld megművelésére.
    

Az új földtörvény a föld forgalmát hatósági engedélyezéshez kötné, ezzel is érvényesítené a kormányzati birtokpolitikát, a középbirtokokat működtető gazdák felé terelve a föld tulajdonát és annak használatát. A mennyiségi korlátok (300 hektár), az elővásárlási és előhaszonbérleti jogok, a szerzési feltételek együttesen mozdítanák elő az ésszerű birtokstruktúra kialakulását.
    

A pénzügyi szabályozás is ebbe az irányba hatna,a földművesek, köztük a családi gazdálkodók földszerzését az eladó, használatba adó oldalán adókedvezmények, adómentesség, a szerző oldalán illetékmentesség, hitelfelvétel esetén kamattámogatás, öröklés esetén illetékmentesség szolgálná. Az állampolgárok tulajdonában álló földek haszonbérbe adása esetén a hosszabb időre, legalább öt évre kötött szerződésekből származó jövedelmek adómentesek lennének egy bizonyos mérethatáron belül.
    

A tárca közleménye szerint a nagybirtokok kialakulását egyfelől az adózási rendszer általános szabályai, adott esetben luxusadók kivetése is gátolná, így késztetve a nagybirtokok tulajdonosait arra, hogy nagyobb részben járuljanak hozzá a közteherviseléshez. Az új törvény a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozók számára a földtulajdon és használati jog megszerzését a települések kertes mezőgazdasági övezeteiben, 6.000 négyzetméternél nem nagyobb földekre tartaná fenn.
    

Az új törvény a középbirtokok előtérbe helyezése mellett nem kívánja megszüntetni, sőt fenn tartja a foglalkoztatási és termelési integrációs feladatokat is felvállaló nagyobb földbirtokokat is.
    

Az új szabályzást a kormány birtokpolitikai céljai érvényre juttatása mellett azt is indokolttá teszi, hogy a magyar állampolgárok földtulajdonszerzését előnyben részesítő, nemzeti elven alapuló földmoratórium 2014. április 30-án lejár. Magyarországnak az új, nyitott földpiacon meg kell őriznie saját termelői versenyképességét, meg kell akadályoznia a csupán tőkebefektetési célú hazai és külföldi földfelvásárlási törekvéseket. Ennek a feladatnak a megoldása igényli a földművelést nem folytatók földtulajdonszerzésének kizárását - olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.