Ki fizeti meg a ketreces tartás árát? Három tanulmány a magyar tojástermelés jövőjéről

Az Európai Bizottság 2026 júliusában elfogadott állattenyésztési stratégiája szerint még idén jogszabályjavaslat várható a ketreces tojótyúktartás kivezetéséről. Az uniós egyeztetéseken Magyarország álláspontja is meghatározó lesz az átállás ütemezése, a termelők támogatása és az állatjóléti követelmények terén. Az Una Terra szerint a döntéshozóknak a tudományos bizonyítékok mellett a ketrecmentes tartást támogató társadalmi elvárásokat is képviselniük kell. A három tanulmány ehhez nyújt szakmai támpontokat.

A hagyományos ketreceket felváltó, úgynevezett feljavított ketrecekben egy tyúkra mindössze 750 négyzetcentiméter, nagyjából egy A4-es lapnyi terület jut. A kutatások szerint a ketrecmentes átállás 57-70%-kal csökkentheti a madarak fájdalomban, illetve negatív állapotban töltött idejét.

A gazdasági tanulmány szerint a ketrecmentes és a feljavított ketreces tartás közvetlen termelési költsége közötti különbség a 2016-2017-es 30-33%-ról 2021-re 13-15%-ra mérséklődött.

"A tanulmányok megmutatják, hogy a ketreces tartás kivezetésére szakmailag megalapozott, gazdaságilag mérlegelhető megoldások léteznek. Ideje megkezdeni az érdemi párbeszédet" - mondta Zabezsinszkij Anna, az Una Terra Alapítvány programigazgatója.

A Dr. Somogyi Éva jogász közreműködésével készült javaslat a feljavított és kiscsoportos ketrecek fokozatos kivezetését, a szabályozási kivételek megszüntetését és a termelők támogatását célozza. Az állatjóléti szempontokat Dr. Héjjas Barbara Nikolett állatorvos, a gazdasági kérdéseket Dr. Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense vizsgálta.

A három tanulmány és a részletes szakmai összefoglaló az Una Terra Alapítvány által működtetett Ketrecmentes Összefogás online felületén érhető el.

_{Kiadó: Una Terra Alapítvány}