A banki közösség szeretne megállapodásra jutni a kormánnyal
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt javasolta a bankszövetségnek, hogy a törlesztő részletek kiszámításánál 160 forinton rögzítsék a svájci frank árfolyamát, az euró árfolyamát pedig 250 forinton - jelentette szerdán a Reuters hírügynökség. Korábban arról volt szó, hogy 190, illetve 265 forintban fixálják a frank, illetve az euró törlesztési árfolyamát.
Azt ugyanakkor már hétfőn tudni lehetett, hogy a nemzetgazdasági tárca a svájci frank esetében 160 forintos árfolyamban gondolkodik, ugyanis ezt a javaslatát ismertette a civil szervezetekkel folytatott konzultáción. A lakás-, illetve kkv hitelállomány 2010. december 31-i értékhez mért növekményének meghatározott részét a miniszter új javaslata szerint, amit a Népszabadság is ismertetett, csupán a bankadó alapjából írhatnák le a bankok, nem a bankadóból, mint arról a korábbi tárgyalásokon szó volt.
Az idén negyedévente a bedőlt hitelek ingatlanfedezeteinek 1, jövőre negyedévente 2, az ötödik évben negyedévente 5 százalékát árverezhetnék el a bankok a legújabb javaslat szerint, míg a korábbi tervekben még negyedévente 5 százalék szerepelt. Sajtóhírek szerint a kormány azt szeretné, ha a bankok vállalnák, hogy még 2013-ban és 2014-ben is a jelenlegi különadó 50 százalékának megfelelő mértékű különadót fizetnek. A Magyar Bankszövetség főtitkára a részletekről nem nyilatkozott, csupán annyit mondott: szeretnének tovább tárgyalni és megállapodni a kormánnyal.
Az MTI banki körökből úgy értesült, hogy a múlt hét hétfőjére a több hónapos tárgyalás sorozat eredményeként kialakult egy olyan anyag, amely mindkét fél számára elfogadhatónak látszott, a megállapodás már csak a "legfelső szintű" jóváhagyásra várt. Ezért érte a bankokat múlt pénteken "derült égből villámcsapásként" a miniszter levele. A bankoknak a banki különadó további fenntartása fáj a legjobban, aminek senki nem látja a végét - mondta az MTI-nek egy bankár.
Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke április végén egy sajtótájékoztatón azt mondta: a bankadó kifuttatása, 2012 utáni sorsa nem volt része a megbeszéléseknek, kizárólag a nehéz helyzetbe került lakossági lakáshitel adósok helyzetének megoldására próbálnak egységes keretet találni.
A Magyar Nemzeti Bank április végén publikált pénzügyi stabilitási jelentése szerint a hitelintézetek által nyújtott, 90 napon túli törlesztési késedelemben lévő jelzáloghitelek bruttó állománya 2 év alatt több mint ötszörösére emelkedett: a 2008. év végi 97,8 milliárdról 2010 végére 541,6 milliárd forintra. Az egyéb pénzügyi közvetítőknél (pénzügyi vállalkozásoknál, takarékszövetkezeteknél) nyilvántartott, 90 napon túli késedelemben lévő bruttó jelzáloghitel-állomány két év alatt 49,4 milliárdról 119 milliárd forintra nőtt.
Azon ingatlanok száma, amelyeket 90 napot meghaladó késedelemben levő jelzáloghitel terhel, 2010 végén meghaladta a 90 ezer darabot. A hiteltartozás értéke - a forint árfolyamváltozásai és a lakásárak csökkenése miatt - az ügyletek 20-30 százalékánál túlnőtt az ingatlanhitel folyósításkori piaci értékén. A jelentés kitér arra is, hogy Magyarországon az árverezési, illetve kilakoltatási moratóriumok lényegében 2010 eleje óta korlátozzák - kisebb megszakításokkal - a banki portfóliók tisztítását, így gyakorlatilag nincs lehetőség az egyre növekvő számú problémás jelzáloghitel-adós ingatlanjainak piaci értékesítésére.
A moratórium a jelentés szerint egyre nagyobb rejtett feszültséget okoz az ingatlanpiacon, bizonytalanságot okoz a jelzáloghitelek mögötti ingatlanfedezetek jogi érvényesíthetőségével kapcsolatban, csökkenti a jelzáloghitelek mögötti fedezetek értékét, és negatív befolyással van az ügyfelek fizetési hajlandóságára is, mivel sok adósban azt a benyomást kelthette, hogy a hitel nem-fizetésének nincs következménye.
A bankszektor a Nemzetközi Bankárképző (NBK) elemzése szerint 2010-ben az előzetes adatok szerint 72,4 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, az előző évi alig egynegyedét. Az alacsony eredményért két extra tétel volt felelős: a szektortól 2010 során beszedett 134 milliárd forintnyi bankadó, valamint egy bank jelentős nagyságrendű értékvesztés-képzése. Míg a 2009-es évet még a nyolc nagybank mindegyike pozitív eredménnyel zárta, 2010 végére már három nagybank is jelentős veszteséget könyvelt el. A veszteséges bankok száma 7-ről 12-re emelkedett, a veszteség pedig a 2009. év végi 15 milliárdról 174 milliárdra nőtt. (MTI)
