A bankszövetséget is meglepte az MNB javaslata
"Arra várunk, hogy a PM hivatalból megküldje az MNB devizahitelezésre vonatkozó javaslatait a Magyar Bankszövetségnek, azt követően tudunk véleményt formálni" - mondta az MTI-nek Müller János, a szervezet vezető tanácsadója. "A mérkőzés 60. percében nem lehet módosítani a játékszabályokat" - kommentálta az egyik lakossági hitelezésben érdekelt hitelintézet vezetője a kezdeményezést az MTI-nek.
A jegybank kezdeményezése a hétvégén, Simor András isztambuli előadásából derült ki. Az MNB elnöke vasárnap az MTI-nek elmondta: a javasolt szabályozással csökkenteni kívánják a bankrendszer és az ország sebezhetőségét, és növelni a lakossági hitelfelvevők biztonságát. Az MTI úgy tudja, hogy az MNB pénteken délután küldte át a Pénzügyminisztériumnak az erre vonatkozó anyagot.
A javaslat szerint havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés/jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne. Havi nettó 500 ezer forint jövedelemig ezek az arányok 40, 31, illetve 20 százalék. Az ennél magasabb, nettó 500 ezer forint feletti jövedelműek esetén a törlesztés forintkölcsönöknél 50 százalék, euró alapúaknál 38 százalék, egyéb devizákban felvett hiteleknél pedig a jövedelem 25 százaléka lehetne. A háztartási jelzáloghitelek esetén a maximális hitel/fedezet arány forintkölcsönöknél 70, eurónál 54, míg egyéb devizában felvett hitel esetén 35 százalék lenne. A javaslat a gépjárműhitelek futamidejét 5 évben maximálná, ezeknél a kölcsönöknél a maximális hitel/fedezet arány forintban 80, euróban 62, egyéb devizában 40 százalék lenne.
A tervezett jövedelmi limit Gyuris Dániel, az FHB Jelzálogbank vezérigazgatója szerint ellehetetlenítené a bankok számára a meglévő hitelállomány átstrukturálását, s felerősítené az ügyfelek gondjait, az együttműködő, jó fedezettel rendelkező ügyfelek is csapdába kerülnének. Már most látható ugyanis, hogy van egy olyan, az átlagosnál kockázatosabb ügyfélkör, amely most még törleszteni tudja hitelét tartalékaiból, annak felélése után azonban ki szeretne majd lépni a szerződéséből. Erre azonban nem lesz majd lehetősége, mert a hitelfelvételi limit megakadályozza az ingatlan eladását, s az új ügyfél hitelfelvételét.
A jövedelmi limit gátat szabhat a lakáskorszerűsítési hiteleknek is, pedig több bank is ezek fellendülését várta a következő időszakban: a lakás fedezetével ugyanis még 4 millióért fel lehetne teljes körűen újítani egy 22 millió forintos ingatlant, ám a jövedelmi limit ezt megakadályozza. Ennek pedig a munkaerőpiacra tovagyűrűző hatása is van - mondták az MTI-nek banki szakértők.
Az MNB elnöke június 23-án jelentette be, hogy a felelős hitelezés erősítéséről, a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérsékléséről egyeztetett a legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőivel. Simor András azt kérte a bankvezetőktől, hogy közösen dolgozzanak ki olyan szabályokat, amelyek eredményeként a forintalapú hitelek a jelenleginél versenyképesebbek lehetnek a devizaalapúakkal szemben.
A javaslatról annyi derült ki akkor, hogy a devizaalapú hitelek feltételeinek szigorítása révén növelné a forinthitelek versenyképességét. Az akkori javaslatok lényegileg megfeleltek a most nyilvánosságra hozott elképzeléseknek. Az MTI banki körökből úgy értesült, hogy a szóbeli egyeztetéseken nem volt napirenden a forinthitelek szabályozása, ezért meglepetésként érte a résztvevőket, hogy az írásbeli javaslat - a szóbeli egyeztetéstől eltérően - a forinthitelekre is kiterjedt.
A bankok akkor úgy vélekedtek, meg kell találni az egyensúlyt, vagyis eleget tenni a kockázati követelményeknek úgy, hogy közben ne üljön le teljesen a hitelezés. A banki szakértők által kidolgozott javaslatot a bankszövetség augusztus elején küldte el az MNB-nek, újabb egyeztetésekre számítva, amelyekre az MTI információi szerint nem érkezett válasz.
