A cseheknek és a magyaroknak kell leginkább a Brexit ellen szurkolnia
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői kedden ismertetett átfogó tanulmányukban hangsúlyozzák ugyanakkor azt is, hogy a térségen belül a magyar gazdaság külső sérülékenysége csökkent a legnagyobb mértékben a 2008-as globális pénzügyi válság óta. Ennek fő tényezői között említik a magyar folyómérleg-egyenleg többletét és a külső adósságfolyamatokat. E folyamatok révén a Morgan Stanley várakozása szerint Magyarország az idén visszanyeri befektetési ajánlású hitelminősítői besorolását.
A ház a Brexit hatásairól elvégzett modellszámításai alapján azzal számol, hogy ha a június 23-i népszavazáson a britek többsége a kilépésre voksol, az már az idén 0,3 százalékponttal, jövőre 0,4-0,5 százalékponttal lassítaná az euróövezet éves növekedési ütemét az alapeseti előrejelzésekhez képest. Ennek átszűrődő hatásai a Morgan Stanley londoni elemzőinek becsélése szerint 2017 végéig halmozottan számítva 0,7 százalékponttal lassabb növekedést eredményeznének a közép-európai EU-térség egészében, mindenekelőtt a gyengülő euróövezeti importkereslet miatt. A cég szerint a vizsgált gazdaságok - Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia - csoportján belül a két legnyitottabb, vagyis a cseh és a magyar gazdaság tűnik a legérzékenyebbnek az esetleges Brexit tovagyűrűző hatásaira, Lengyelország és Románia valamivel elszigeteltebb lenne.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a közép-európai gazdaságokra gyakorolt hatással összefüggésben felmerül az a kérdés is, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, továbbra is hozzájárulna-e az unió költségvetéséhez, és ha igen, mennyivel. Jelenleg Nagy-Britannia a második legnagyobb nettó befizető, 2012 és 2014 között éves átlagban 9 milliárd eurós hozzájárulással. Egy ilyen jelentős befizető elvesztése esetén a közép-európai feltörekvő EU-gazdaságok nehezen tudnának az eddigihez hasonló kedvező finanszírozási feltételeket biztosítani a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakra, hacsak a többi nagy befizető, például Németország és Franciaország nem növeli hozzájárulásait az EU költségvetéséhez - vélekedtek a Morgan Stanley elemzői. Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor ez a tényező nem gyakorolna azonnal negatív hatást a közép-európai EU-térségre.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) tanulmánya szerint legalább 2019-ig nem valószínű, hogy Nagy-Britannia esetleges kilépése az EU-ból negatív hatást gyakorolna a négy keleti EU-gazdaságnak járó uniós felzárkóztatási folyósításokra, mivel az EU-jogszabályok továbbra is vonatkoznának Nagy-Britanniára a kilépés napjáig, vagy a távozási szándék bejelentésétől számított két év leteltéig, függően attól, hogy melyik időpont lenne előbb. A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői is azon a véleményen vannak, hogy jóllehet Nagy-Britannia jelentős felvevőpiaca a magyar, a lengyel, a cseh és a román exportnak, az euróövezet azonban sokkal fontosabb e négy gazdaság számára.
Nagy-Britannia a négyek tíz legnagyobb exportpiaca között szerepel, e gazdaságok teljes áru- és szolgáltatásexportjából 4-6,5 százalék közötti hányad jut a brit piacra, Németország részesedése azonban 20-30 százalék, az egész euróövezeté 50-60 százalék - hangsúlyozták a Bank of America-Merrill Lynch elemzői. A ház szerint Brexit esetén a brit gazdaság teljesítményének nagyon nagy mértékben kellene visszaesnie ahhoz, hogy a négy közép- és kelet-európai EU-gazdaságra ez komoly hatást gyakoroljon.
A cég londoni elemzői alapesetként a brit export 10 százalékos csökkenését modellezték, azzal a feltételezéssel, hogy ennek nem lenne átszűrődő hatása az euróövezeti keresletre. Számításaik szerint egy ilyen forgatókönyv esetén közvetlen hatásként a hazai össztermék 0,2-0,4 százalékával egyenlő mértékben csökkenne a vizsgált négy közép-európai EU-gazdaság áru- és szolgáltatásexportja.
