A gazdasági hátrányunkból előny is kovácsolható? Hogyan?
Az elemzés szerint a magyar, a cseh és a lengyel gazdaság is kitett az eurózóna, és azon belül is a német gazdaság teljesítményének és a nemzeti devizák túlzott felértékelődésének. A Calyon Bank elemzője, Stuart Bennett szerint a magyar gazdaság 2010-ben 0,5 százalékos visszaeséssel néz szembe, miközben Csehország stagnálásra (0,3 százalékos növekedésre), Lengyelország pedig 2 százalékos bővülésre számíthat.
Mindhárom országra igaz ugyanakkor, hogy olyan tőlük független kockázatoknak vannak kitéve, amelyek eltéríthetik gazdaságuk teljesítményét a fenti pályáktól. Mindhárom ország exportja, és így ipari termelése is nagymértékben kitett az eurózóna és azon belül is Németország konjunkturális helyzetének. Márpedig a G20 államok között az eurózóna tagjai alulteljesítőnek látszanak, a németországi kereslet pedig az utóbbi időben a prognosztizáltnál gyengébben alakul.
Mivel a nyugat-európai gazdaságok többsége kormányzati mentőcsomagoknak köszönhetően indult növekedésnek, kérdéses, hogy ezek lezárására hogyan reagálnak a piacok. Ha a gazdaságélénkítő intézkedések érvényben maradnak, és a globális növekedés is folytatódik 2010-ben, az tőkebeáramlást eredményezhet a régióban. Ha ez a befektetői kockázatvállalási hajlandóság erősödésével párosul, akkor túlzottan felértékelődnek a nemzeti devizák, ez pedig aláássa az export versenyképességet.
Éppen ezért a Calyon elemzője szerint a varsói, prágai és budapesti döntéshozóknak vigyázó szemüket az árfolyamokra kellene vetniük, de így sem biztos, hogy találnak hatékony eszközt a túlzott felértékelődésre. E tekintetben viszont Magyarország van a legkedvezőbb helyzetben, hiszen a másik két országgal szemben itt még van tere a jegybanki kamatcsökkentésnek.
A magyar kamatcsökkentésnek ugyanakkor gátat szab, hogy a forint nagyon érzékenyen reagál az olyan külső sokkokra, mint a görögországi, vagy a dubai események. A politikai helyzet tovább fokozza a bizonytalanságot, mivel a parlamenti választások közeledtével fokozatosan csökken a döntéshozók pénzügyi konszolidációval kapcsolatos elkötelezettsége.
Magyarország szempontjából ez különösen fontos tényező, mivel az ország egyik legsürgetőbb feladata az államadósság GDP-arányos szintjének csökkentése - véli a Calyon Bank elemzője. A jelenlegi forgatókönyvek szerint Magyarország rövidtávon vesztese marad a válságnak, ám gazdasága kevésbé kitett a felértékelődés veszélyének. Ha a választások után is fennmarad a kényszerű megszorítások nyomán egyre észszerűbbé váló fiskális politika, akkor a jelenlegi hátrányból már középtávon előny kovácsolható - vélik a Calyon szakértői.
