A jegybank szerint ellentmondások vannak az MNB FB jelentésében

A jelentés - megismételve a korábban az MNB által már cáfolt, félrevezetőnek nevezett adatokat, alaptalan gyanúsításokat és vádaskodásokat - félrevezeti az Országgyűlés képviselőit - hangsúlyozza a jegybank honlapján szerdán közölt dokumentum. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye leszögezi: éppen ezért a jegybank levélben tájékoztatta Kövér Lászlót, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnökét a valós tényekről és az MNB álláspontjáról. A jegybanki közlemény ismerteti: az MNB felügyelő bizottsága 2011-7/I. számú határozatával jóváhagyta a testület Országgyűlésnek benyújtandó jelentését, a dokumentum ismerteti az MNB gazdálkodásával kapcsolatos alapvető tényeket.

Így azt, hogy az MNB működési költségei 2010-ben a tervezettet csaknem kétszeresen meghaladóan közel 1 milliárd forinttal, ezen belül a személyi ráfordítások 8,5 százalékkal, a banküzemi költségek pedig 4,8 százalékkal csökkentek. Mindezek után a beszámoló mégis úgy fogalmaz, hogy az MNB 2010-ben folytatott gazdálkodása több szempontból is kifogásolható. Ezen kifogásokat a jegybank vezetése tényekkel cáfolta, a gazdálkodás valamennyi tárgybéli adatát, jogi és számviteli hátterét megosztva a felügyelő bizottság tagjaival - állítja a jegybanki közlemény.

A jegybank szerint különösen fontos, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselői pontos és valós képet kapjanak az MNB gazdálkodásáról, hiszen a felügyelő bizottság a jogszabályok alapján ellenőrzési tevékenységét a tulajdonos magyar állam részére és a társaság javára köteles végezni. A jegybank a Kövér Lászlónak küldött levéllel és a képviselők részére megküldött valós tényekkel és információval azon károk mérséklésére törekszik, amiket az fb tényekkel nem alátámasztott és a felügyelő bizottság elnökének a nyilvánosságban is elismételt alaptalan vádjai okoztak és okoznak az MNB-nek.

A jegybank elnöke ezért levélben kérte Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét, hogy a valós tényeket és az MNB álláspontját tartalmazó jegybanki állásfoglalást ossza meg az országgyűlési képviselőkkel. A jegybank a közleményében a felügyelő bizottság egyes állítását tételesen is cáfolja. Az MNB Felügyelő Bizottsága (MNB FB) az Országgyűlésnek megküldött jelentésében úgy ítélte meg: az fb több szempontból is kifogásolhatónak tartja a jegybank tavalyi gazdálkodását, emellett a testület szerint nem megfelelő a gazdálkodás transzparenciája és az átláthatóságot segítő ellenőrzési munkát az MNB vezetése nem kellően támogatja, de az MNB működése alapvetően megfelel a jegybankra vonatkozó jogszabályoknak .

Ezzel szemben a jegybank vezetése úgy látja: az MNB gazdálkodásának átláthatósága példamutató a közszféra számára, az MNB átláthatóságát a rá vonatkozó jogszabályoknak megfelelően biztosítja. A jegybank a honlapján közzéteszi mindazokat a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokat, amelyeket számára e jogszabályok előírnak. Ezzel együtt az MNB, mint a transzparenciát fontos értéknek tekintő intézmény, a nyilvánosság tájékoztatását azzal is előmozdítja, hogy gazdálkodásáról honlapján - belső szabályainak megfelelően - olyan további információkat is közzétesz, amelyek esetében törvény azt nem írja elő és a nyilvánosságra hozatalt jogszabály nem zárja ki. Ilyen például a 2007-2009. évi nettó 100 ezer és 5 millió forint közötti kötelezettségvállalásainak, illetve a közbeszerzési értékhatárt el nem érő, de 2 millió forintot meghaladó beszerzések szerződéseinek közzététele.

Az MNB szerint a jegybank gazdálkodásának az átláthatóságát biztosítják többek között az Országgyűlésnek benyújtott részletes éves beszámolóik, a publikált negyedéves jelentéseik, az éves gazdálkodást részletesen bemutató és egyúttal a sajtó és a nyilvánosság kérdéseire választ adó éves sajtótájékoztatók is. A jegybank szerint ezen túlmenően az MNB illetékes szakterülete a felügyelő bizottságnak negyedévente beszámol a gazdálkodásról, ugyanolyan részletességgel, mint magának az MNB vezetésének. Az FB üléseken felmerülő kérdéseket minden esetben megválaszolták, a beszámolók kapcsán az eddigiek során kifogás nem merült fel.

A jegybanknak az átlátható működés melletti elkötelezettségét jelzi az is, hogy - Magyarországon elsőként - úgy határozott, hogy kísérletképpen egy beszerzési eljárása során a Transparency International által kidolgozott átláthatósági megállapodást alkalmazza. Az MNB működésének irányításával és ezen belül a gazdálkodással kapcsolatos döntéshozatalt a Vezetői Bizottság támogatja, amely az operatív vezetés támogatása mellett az elnök döntéseinek transzparenciáját is biztosítja. Ennek a testületnek az állandó meghívottja - tanácskozási joggal - a belső ellenőrzés vezetője és az fb elnöke. Az fb jelenlegi elnöke az ülésen való részvétel jogával ez idáig nem élt. Az fb azt állította a jelentésében, hogy az MNB 2010-ben is folytatott bérpolitikája figyelmen kívül hagyja az állami takarékossági irányelveket.

A jegybank véleménye azonban az, hogy az MNB személyi költségei az utolsó két évben összesen 13 százalékkal csökkentek. Ez évre az MNB a személyi költségek szinten tartását tervezi. Az MNB megjegyzi, hogy 2008 és 2010 között a költségvetési szféra egészében a személyi költségek mindössze 5,7 százalékkal mérséklődtek. Az ambiciózus Széll Kálmán Terv a következő két évre az állami szféra egészére a személyi költségek szinten tartását tűzi ki. Ennek fényében az fb állítását megalapozatlannak tartja a jegybank - olvasható az MNB honlapján. (MTI)