A jó befektetés titkos összetevője
„Létezik-e minden ügyfélnek egyformán megfelelő befektetés? Ami jó az egyik befektetőnek, megfelel-e egy másiknak? Melyik a jó befektetési terep: ahol pörög az üzlet, vagy ahonnan menekül (esetleg már korábban elmenekült) a tőke?” Kérdésekkel nyitotta az Aegon Prémium befektetői estjén tartott előadását Ercsey Szabolcs, a Franklin Templeton hazai ügyvezető igazgatója. A válasz sejthető: nincs két egyforma befektetés, ahány ügyfél, annyiféle portfolió, de minden piacon megvannak az egyedi lehetőségek, csak tudni kell kihasználni. Ehhez a fundamentális elemzések mellett – különösen a fejlődő piacokon – a helyi szakértelem is szükséges.
Viszonylag könnyű a helyzet, ha az USA részvénypiacát nézzük. Az USA 2008 után a világ többi részéhez képest gyorsabban jött ki a válságból és ez meg is látszik a számokon. A vállalatok bevétele és értéke nő, a munkanélküliség már jóval hat százalék alatt van. Az S&P 500-as cégek közül egyre többen egyre több osztalékot fizetnek, márpedig amelyik cég osztalékot fizet, annak jól megy. Az európai részvénypiac két nagy előnyt élvez (az EKB nemrég indított lazítási politikája mellett): az euró dollárhoz képest egy év alatt mért 22 százalékos gyengülését, valamint az olajárak megfeleződését. A gyengébb valuta jó hatással van az exportra, nem véletlen, hogy exportban az európai cégek jelentik a világ motorját (a tavalyi adatok szerint Európa 64601 milliárd dolláros kivitelével felülmúlta az 59211 milliárd dollárt teljesítő Ázsiát is), az olajár pedig jelentős költségcsökkentő tényező, ami a vállalati nyereségekre van jó hatással – fejtette ki Ercsey Szabolcs. Ráadásul most sok szektorban alacsonyak az árak (az energiaszektorban például a 15 éves átlagnál 44 százalékkal1), így olcsón lehet jó cégekbe bevásárolni. Jó cégek pedig vannak, hiszen az osztalékfizető európai részvények hozták eddig a legmagasabb átlagos hozamot a teljes világgal vagy az egyes régiókkal összehasonlítva is.
A fejlődő piacok általános jellemzője a globális átlagot jelentősen meghaladó GDP-növekedés (az előrejelzések szerint 2030-ra a világ GDP-jének több mint felét adhatja Ázsia és Afrika) és a fogyasztás gyorsuló bővülése (a 2010-es 12-ről 2025-re 30 billió dollárra nő2, ezzel a világ fogyasztásának csaknem felét a fejlődő piacok adják majd). Ezek az adatok és folyamatok pedig már most megmutatkoznak a számokban: 10 év alatt hatszorosára nőtt a tőzsdén jegyzett vállalatok piaci értéke. Azaz ha valaki 10 éve befektetett 100 dollárt, most 600 dollárja van3. Kinek nem jó ez az üzlet? – kérdezte Ercsey Szabolcs a közönséget, de senki nem jelentkezett.
Ezek után nem meglepő, hogy a világ legjobban teljesítő részvénypiacai között a fejlődő országok dominálnak. Az elmúlt tíz évben alig-alig került be fejlett piaci ország az első háromba, az USA pedig mindössze négyszer az első tízbe (a legjobb pozíciója a 2013-as negyedik hely), háromszor még az első negyven között sem volt.
Itt jön azonban a helyi szakértelem, a biztos eligazodás a sokszor speciális helyi viszonyok, körülmények között. Mert kinek jutna eszébe például Egyiptomban befektetni? Pedig tavaly az egyiptomi tőzsde teljesített legjobban az egész világon és az ország az elmúlt tíz évben még háromszor az első háromban volt. De ugyanez a helyzet például Indonéziával. A fejlődő piaci befektetéseknél nagyon nem mindegy a mibe és hogyan. A Franklin Templeton azért tudja jól kiaknázni az itt rejlő lehetőségeket, mert jelen van, ismeri a helyi jellegzetességeket. A fejlődő piacokon, ahol a társaság legendás alakja, a piacok guruja, Dr. Mark Mobius, a Templeton Emerging Markets Group ügyvezető elnöke, csapata 40 milliárd dollárnyi vagyont kezel (2014. december 31. szerinti állapot). A Templeton Emerging Markets csapata 25 ázsiai, latin-amerikai és afrikai országban tevékenykedik, az elemzők pedig nemcsak a számokat értik, de ismerik a helyi cégeket, országuk sajátosságait, értik az összefüggéseket és ezt fel is használják munkájuk során. Ez a tudás adja azt a pluszt, ami a fundamentális elemzéseken túl szükséges a sikeres befektetéshez.
A kötvénypiacok kérdése megkerülhetetlen a Franklin Templeton esetében, különösen egy budapesti befektetői esten. A társaság ugyanis igen aktív a kötvénypiacokon, ezen keresztül több ország államadósságának is jelentős finanszírozója. A lényeg az, hogy a társaság globális kötvényalapjai a mostani gyenge hozamok ellenére is találnak gyümölcsöző befektetési lehetőségeket. Ezt a megfelelő kockázatfelméréssel érik el, ott fektetnek be, ahol jó hozamot várnak. A fejlett és a fejlődő piacok között egyébként nagy az eltérés, ebben az esetben is a helyi viszonyok alapos ismerete és a nem konvencionális – ha úgy tetszik, unortodox – megközelítés a siker titka.
Egy, a kínai helyzettel foglalkozó kérdésre válaszolva Ercsey Szabolcs kifejtette, hogy ebben az esetben is bebizonyosodik Sir John Templeton három alapszabályának igazsága, nevezetesen hogy a jó befektetetés jellemzői az érték, a türelem, valamint az alulról felfelé építkezés. Kínán nemrég végigsöpört egy pánik, egy hónap alatt sokat esett a tőzsdeindex. (Az ezzel kapcsolatos veszélyt egyébként a már említett és nem véletlenül gurunak tartott Mark Mobius előre jelezte.) A Templeton Emerging Markets Group várakozásai szerint azonban még ez a komoly veszteség sem okoz megtorpanást, a piac gyorsan korrigál. Dr. Ercsey szerint türelmesnek kell lennünk a befektetéseinkben és folyamatosan felhalmozni.
Ilyenkor mutatkozik meg egy befektetési alap nagy előnye – tette hozzá mindehhez Havas Gábor, az Aegon Prémium üzletágvezetője. A befektetési szakemberek percrekészek az információval, azonnali döntést tudnak hozni és higgadtan viselkednek, míg egy magánbefektető messze az események mögött lemaradva a rossz hírek hallatán esetleg kapkodva óhatatlanul súlyos veszteségeket lenne kénytelen elkönyvelni. Egy alap esetében azonban a profik a lehető legjobb döntést hozzák a megfelelő időben.
