A keleti nyitásról vitáztak magyar szakemberek Brüsszelben
Balogh András, a belgiumi magyar nagykövetség első beosztottja arról beszélt, hogy kulcskérdés az export növelése, az Európai Uniónak pedig egyszerre kell felvennie a versenyt olyan gazdaságokkal, amelyek versenyképessége az alacsony költségekben rejlik, mint például Kína, és olyanokkal, amelyek motorja az innováció. A kormány részéről a beszélgetésen a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Nikoletti Antal vett részt, aki rámutatott, hogy a keleti nyitás "nem hungarikum", sok ország külgazdasági stratégiájában található ilyen elem. Hozzátette: ebből az következik, hogy sokan versengenek ezekért a piacokért; a nagyobb nyugat-európai országok például hagyományosan jól érvényesülnek egykori gyarmataik piacain, és oda Magyarországnak nehéz betörnie.
A helyettes államtitkár arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarország alapvető problémája ezeken a piacokon az, hogy nincs igazán olyan terméke, amelyet el tudna adni. Nikoletti Antal arra is kitért, hogy amióta megfogalmazódott a keleti nyitás politikája, azóta csökkent a magyar export az unión kívüli térségekbe. Ennek egyik oka szerinte az, hogy a magyar export jelentős hányadáért multinacionális cégek felelnek, mint az Audi, amely nem feltétlenül a magyar külgazdasági stratégiát követi. Az Audi révén viszont például 35 százalékkal bővült az amerikai export.
"Úgy tűnik, hogy amíg nem a kis- és középvállalataink generálják az exportot, addig nem mi fogjuk meghatározni, hogy milyen irányba fogunk eladni" - magyarázta Nikoletti Antal, aki szerint a világot nem Keletre és Nyugatra érdemes kettéosztani, sokkal inkább Magyarországot körülvevő koncentrikus körökben érdemes gondolkodni. A helyettes államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy "nem kell mindenre lőni", nem kell minden lehetséges piacra betörni. Martinusz Zoltán, aki magas beosztásban, igazgatóként dolgozik a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának főtitkárságán, két folyamatra hívta fel a figyelmet.
Egyrészt arra, hogy 10-15 éven belül teljesen át fognak alakulni az energiaviszonyok Eurázsiában, és ma még senki sem látja, hogyan, másrészt arra, hogy Kínában egyre erőteljesebb az a törekvés, hogy a robbanásszerűen fejlődő keleti tengerpart mellett egy "második selyemút" induljon Nyugat felé, és ezzel az ország belseje összeköttetésbe kerülhessen a külvilággal, és fejlődhessen. Az igazgató szerint ez Magyarországot is érintheti. Martinusz külön figyelmeztetett annak veszélyére, hogy a magyar médiából alig lehet megtudni valamit a világról, és Magyarország régiós versenytársai mögött kullog a világgal való intellektuális kapcsolattartásban.
Ha Magyarország nem lesz képes érteni a világot, akkor az előbb-utóbb kézzelfogható károkat fog okozni - vélekedett. Az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának igazgatója, Csiszár Pál szerint a magyar vállalatoknak beszállítóként érdemes bekapcsolódniuk a globális kereskedelembe. Vissza-visszatérő példaként hozta fel, hogy az egymilliárd lakosú Indiában a lakosságnak csak mintegy öt százaléka rendelkezik hűtőgéppel, tehát "valaki ott nagyon sok hűtőgépet fog eladni".
Ha az nem is a jászberényi hűtőgépgyár lesz, magyar vállalatok akkor is lehetnek haszonélvezői ennek, ha beszállítóivá válnak a több millió hűtőgépet eladó vállalatnak - fejtette ki. Darvas Zsolt makroközgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia és a brüsszeli Bruegel gazdaságpolitikai elemzőközpont munkatársa három dolog fontosságát emelte ki: egyrészt, hogy "Keleten van a jövő", másrészt, hogy a magyar cégek ezt hogyan tudják kihasználni, végezetül pedig, hogy a válság előtt gyenge exporttal rendelkező Portugália és Spanyolország átfogó strukturális reformokkal képes volt arra, hogy robbanásszerű exportnövekedést mutasson fel.
Darvas szerint Kelet-Ázsiában található messze a legnagyobb növekedési potenciál, és már tetten érhető, hogy az ottani gazdaság is kezd átállni az olcsó munkaerő hajtotta extenzív növekedésről az innováció vezérelte, nagyobb hozzáadott értéket jelentő bővülésre. Arról, hogy a magyar cégek hogyan tudnak ebbe bekapcsolódni, Darvas úgy vélekedett, hogy "nem kell feltétlenül barackot exportálni", az is magyar export, ha az Audi exportál, és abba magyar beszállítók termékei is beépülnek. Darvas Zsolt elmondta, hogy az export jelentős részét jellemzően nagyvállalatok bonyolítják, és meghatározó az, hogy hozzáférnek-e jó humántőkéhez, milyen a szabályozói és üzleti környezet, mennyire egyszerű céget alapítani vagy megszüntetni, milyen gyorsasággal és hatékonysággal rendezhetők a jogviták, milyenek a finanszírozási lehetőségek.
Az állam is ezeken keresztül tudja segíteni az exportáló cégeket. Portugália esetében pedig a kutató azt emelte ki, hogy Lisszabon komolyan vette, hogy alapvető változásokra van szükség, és ezt követően exportja Németországot is túlszárnyaló ütemben kezdett bővülni, elsősorban nem is az uniós piacok irányába. "Ha komoly és mélyreható reformokat sikerül végrehajtani, és sikerül javítani az üzleti környezetet, akkor komoly sikereket lehet elérni az EU-n kívüli export bővítésében is" - húzta alá Darvas Zsolt. (MTI)
