A krími tatárok nem akarnak orosz uralom alatt élni
"A szívem is fáj, ha erre gondolok, de úgy érzem, hogy a Krím örökre Oroszország része lett, ezt már nem lehet visszacsinálni" - mondta a krími tatár televízió vezérigazgató-helyettese. Azt mondta, ha nem lenne történelmi emlékezet, akkor talán elgondolkodott volna azon, milyen lenne Oroszország területén élni.
Annál is inkább, mert félig orosz, félig krími tatár. Így viszont meg sem fordult a fejében - tette hozzá. Kijelentette, hogy a krími tatárok félnek az orosz uralomtól. "Nemcsak 1944-ről, a krími tatár nép kitelepítéséről van szó. Azóta, hogy Oroszország megjelent a Krímben 300 éve, bajok zúdultak a népemre. Három menekülthullám volt, ma Törökországban több millió krími tatár él, sok Romániában, és 10 százalékra zsugorodott a krími tatárok aránya a Krímben" - mondta.
Azt mondta: "kis nép vagyunk, 300 ezren, de mindenre készen állunk, hogy életben maradjunk. Bármit megteszünk, nem engedjük meg, hogy megsértsenek. Ha nem is arról van szó, hogy most ki akarnak telepíteni minket, olyan feltételeket teremtenek, hogy elköltözzünk." Emlékeztetett arra, hogy az Ukrajna függetlenné válása óta eltelt 23 évben "egy olyan országban éltünk, amely tisztelte népünket, ahol érvényben voltak bizonyos demokratikus elvek, Ukrajnát a hazámnak éreztem". Hozzátette, "nem tudom, mit várhatok Oroszországtól".
Visszaemlékezett: "már a krími válság első napjaiban éreztük, hogy Ukrajna nagyon gyenge, semmit sem tud tenni, hogy megmentsen bennünket." Arra a kérdésre, hogy fegyveresen meg kellett volna-e védeni a Krímet, visszakérdezett: "igen, ha az ön házára támad egy fegyveres, akkor átengedi a házát?" Mint hozzátette, "a mi földünkre fegyveresek érkeztek, és ezek nem helyi önvédelmi erők voltak, Oroszország mondhat bármit, ezek oroszországi katonák voltak, mindenki tudta." "Amikor megértettük, hogy Kijev semmit sem fog tenni, még reménykedtünk a nemzetközi közösségben, hiszen Oroszországon kívül az Egyesült Államok és Nagy-Britannia írta még alá az ország területi épségét garantáló budapesti memorandumot" - mondta.
Majd úgy fogalmazott, hogy "nem tettek semmit, az amerikai védelmi tárca által az ukrán hadseregnek nyújtott pénztámogatás nem segítség". "Mindenki elhagyott minket, Ukrajna és az Európai Unió éppúgy, mint a területi integritásunkat garantáló Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Úgy döntöttek, nem háborgatják Oroszországot, hadd kebelezze be azt a kis Krímet. Csakhogy Oroszország ma a Krímet nyelte le, és holnap másra támad étvágya" - fogalmazott. "Bárcsak másra is étvágya támadna, és akkor talán megértené a világ, hogy egy őrülttel nem lehet tárgyalni. Nem lehet virágot nyújtani és tárgyalást kínálni egy fegyveres embernek.
Oda jutottunk a 21. században, hogy egy erősebb állam egyszerűen rátámad a gyengébbre?" - kérdezte felindultan a tatár újságíró. Végül kijelentette: "nem akarok élni egy ilyen országban, de nem hagyhatom itt nekik a szülőföldemet. Ez az én földem, az én hazám, apámat kitelepítették 12 éves korában. Mindig tudtam, hogy ide vissza kell térjek, mert ez a hazám, és visszatértem. Én nem utazom el innen, érti? Elutazhatnék Kijevbe és két nap alatt találnék munkát, de én nem megyek el, és ugyanígy gondolja a krími tatárok többsége."
A tévés újságírónak esze ágában sincs orosz állampolgárságért folyamodni, de elismeri, hogy erre a lépésre kényszerülhet, hiszen ukrán papírokkal igencsak megnehezülhet az élete az orosz fennhatóság alá került Krím félszigeten. Kétségei vannak afelől, hogy a saját gazdasági problémáival is küzdő Oroszországnak - amelyet meglehetősen kimerített a szocsi olimpia megrendezése, s amelyet most gazdasági szankciók sújtanak, távoznak a befektetők - képes lesz végrehajtani azokat az óriási befektetéseket, amelyekkel felemelhetné a minden szállal az Ukrajnához kötődő Krímet.
Szerinte a krímiek, akiknek Moszkva mindenfélét ígért, csalódni fognak. Lilja Budzsurova 1958-ban Üzbegisztánban született, ahonnan 1989-ben tért haza ősei földjére. Kétszer is beválasztották a krími tatárok legfelsőbb döntéshozó testületébe, a medzsliszbe, 1994 és 1998 között a krími parlament tagja volt.
