A kritikusokat nem győzte meg a davosi elit adakozási kedve
A Világgazdasági Fóromon egymást érik a panelbeszélgetések, hogy miként orvosolják az elhúzódó világgazdasági válság, illetve az ebből fakadó kormányzati kiadáscsökkentés miatti társadalmi feszültséget. Mark Penn, a Burson-Marsteller vállalati arculat (pr) tanácsadással foglalkozó cég vezérigazgatója a fórumon elmondta: "immár valamennyi ügyfelünk tisztában van azzal, hogy a vállalatoknak társadalmilag felelős módon kell viselkedniük". Korábban sokan hunytak szemet e felett - tette hozzá. Liesel Pritzker Simmons, Hyatt szállodabirodalom örököse kiemelte: a vállalatvezetők jelenlegi generációja elkötelezett, hogy a nyereségen túlmutató szempontok mentén irányítson.
Kifejtette: "ez nem csak átmeneti trend vagy divat; miután viszonylat fiatalon éltem meg a mostani válságot, már nincs nagy bizalmam a hagyományos kapitalista piacban". Jamie Dimon, a JP Morgan Chase amerikai bankház vezérigazgatója például nemes szándékú döntésnek nevezte, hogy a pénzintézet nem szállt ki a bajba jutott euróövezeti államokban tartott befektetéseiből. Leszögezte: "ez nagyrészt szociális lépés, és csak részben gazdasági". Egy pr-kutatással foglalkozó intézet, az Edelmann által a héten kiadott elemzés szerint a vállalati vezérigazgatók kedvező társadalmi megítélésének aránya jelentős mértékben, 12 százalékponttal 38 százalékra csökkent tavaly.
A mutató az elmúlt kilenc év legnagyobb esését mutatta. Mindazonáltal a kormányzati tisztviselőket kedvezően megítélők aránya még ennél is alacsonyabb, 29 százalék volt. Ebben a kontextusban ígérnek egyre nagyobb összegben támogatást a világ vállalatvezérei. A holland élelmiszeripari és vegyipari csoport DSM csütörtökön jelentette be, hogy 1 millió dollárt ajánl fel a rizsfélék vitamintartalmának növelését célzó ENSZ Világélelmezési Programnak.
A Microsoft informatikai óriás alapítója, Bill Gates alapítványán keresztül további 750 millió dollárt ad a finanszírozási gondokkal küzdő AIDS Alapnak. A nagyvállalatok és a kapitalista világrend bírálói mindazonáltal elégedetlenségüknek adtak hangot. Szerdán kezdődött a brazíliai Porto Alegrében a Szociális Világfórum amelynek részvevői a pénzügyi válságért és a környezetvédelmi veszélyekért felelősnek tartott kapitalizmus ellen emelik fel szavukat. Az "Occupy Wall Street" mozgalom aktivistái iglutábort építettek a svájci üdülővárosban. Péntek délelőtt az utóbbi mozgalomhoz tartozó, mintegy féltucat aktivista megpróbált bejutni a konferencia egyik központi helyszínére.
Akkor elmondták: békés szándékkal jöttek, hogy átvegyék annak a 7 milliárd embernek a belépőkártyáját, akik szintén szeretnének részt venni a davosi fórumon. A konferencia szervezői akkor nem engedélyezték az aktivisták számára a belépést. A konferenciát szervező cég vezérigazgatója, Klaus Schwab pénteken szóvivője útján ajánlotta fel, hogy találkozik a mozgalom tagjaival. Több aktivista azonban hírügynökségeknek elutasítólag nyilatkozott. A svájci szociáldemokrata párt egyik jelenlévő tagja, David Roth úgy fogalmazott: "nem akarjuk, hogy pr célokra használjanak fel minket". Laurent Moeri, az Occupy egyik tagja a vállalati felajánlásáradatra reagálva úgy nyilatkozott: "nem gondolom azt, hogy ezek az emberek természetükből fakadóan rosszak vagy gonoszak lennének. De nem ez a megoldás.
Az embereket abban kell segíteni, hogy önmaguktól is képesek legyenek felemelkedni, és nem a jótékonykodáshoz való függőségüket kell erősíteni". A vállalati felelősségvállalás csak egy módja a fogyasztók elcsábításának - tette hozzá. A svájci városban baloldali és környezetvédelmi szervezetek a brit befektetési bank Barclaysnek, illetve egy brazil bányaipari társaságnak, a Vale-nek ítélték oda az idei vállalati citromdíjat. A bankház az alapvető élelmiszerek árát növelő spekulációs ügyletek folytatása, míg a Vale amazonasi fejlesztéseinek káros hatásai, illetve a munkavállalók jogainak megtiprása miatt részesült a "jutalomban". Utóbbi a közönségdíjat is elnyerte, épp megelőzve a fukusimai erőművet üzemeltető japán Tepcot. Kumi Naidoo, a Greenpeace International környezetvédelmi szervezet vezetője mindazonáltal arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad valamennyi vállalatot ugyanúgy elítélni.
"Ha mérleget vonunk, a legjobb esetben is csak kezdeti lépéseket tettek ezek a cégek a jó irányban, miközben számos cselekedetükkel akadályozzák az emberi jogok, illetve különösen a környezet- és klímavédelem területén az előrelépést" - tette hozzá. A Burson-Marsteller felmérése is azt igazolja, hogy néhány iparág vállalatai rosszabb megítélésnek örvendenek. "A technológiai iparág kedvező értékelést kapott, mivel sokan innovatívnak látják. Ezzel szemben a bankoknak, illetve az olajipari vállalatoknak van a legnagyobb feladatuk, ha javítani akarnak társadalmi megítélésükön" - mondta Penn, a közvélemény-kutató szakértője. (MTI)
