A lakossági hitelezés iránti fogyasztói kereslet támogathatja a növekedésnek induló hitelállományt
Növekvő mérlegfőösszeg és hitelezés, pozitív tartományba kerülő jövedelmezőség, javuló eszközminőség, ami a nem-teljesítő hitelek arányának csökkenését is eredményezi, illetve egy sávon belül ingadozó, de viszonylag stabil költség-jövedelem mutató – bár a korábbi évekhez képest pozitív képet mutatnak a magyar banki folyamatok, a Deloitte CE Banking Outlook felmérése alapján a régión belül Magyarország bankpiacának teljesítménye a legtöbb területen elmarad közép-európai társaik teljesítményétől.
A régió egészét nézve, hitelezés tekintetében ugyanis az alacsony kamatok következtében növekvő trendet figyelhetünk meg: a régiós hitelállomány éves növekedése 2015-ben az egész közép-európai régióban 3,4%-ot tett ki, és 2018-ban várhatóan 5%-ra lesz képes emelkedni.
Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere kiemelte: „A régiós eredményekkel összevetve azt láthatjuk, hogy Magyarországon 2016-ban stagnál a hitelállomány. A vállalati szektornak nyújtott hitelek változása meghaladja a lakossági hitelek alakulását, a lakossági hitelezésen belül pedig a nem jelzálog típusú hitelek növekedése a meghatározó, a portfoliótisztítást követően 2018-ig mégis folyamatosan emelkedő, végül 2,5%-ot elérő növekedésre számítunk. Említésre méltó továbbá, hogy régiós szinten nagyon ígéretesnek látjuk a nem-teljesítő hitelek (NPL) arányának csökkenését is. A 2013-as regionális 11%-os csúcsról 2015-re 8,8%-ra csökkent ez az arány, ez a tendencia 2018-ig tovább folytatódhat, és elérheti a 7%-ot. A javulásban nagy szerepet játszik Magyarország is, ahol a 2013-as 16%-ról mára már közel 4 százalékponttal csökkent a ráta, ez folytatódhat 2018-ig, elérve akár a 9%-os szintet is.”
A saját tőkearányos nyereség (ROE) alapon vizsgált mutató Magyarországon csökkenő tendencia mellett, az 5-6%-os sávban lehet 2017-ben és 2018-ban, míg ugyanez a vizsgált közép-európai országokra várhatóan 7,8% 2018-ra, emelkedő tendencia mellett.
A hatékonysági mutatók vizsgálatakor egyúttal a Deloitte azt látja, hogy a kamatmarzsokon lévő nyomás és egyes országokban a banki különadó hatására emelkedett a régiós költség/jövedelmezőség (C/I) ráta. A bankok által bevezetett költségcsökkentő intézkedések hatására régiós szinten a ráta csökkenést mutat 2018-ig, 54,6%-ra süllyedve, ami 4 százalékponttal alacsonyabb a 2015-ös értéknél.
A magyar 2015. évi 83%-os költség-jövedelmezőségi ráta a legmagasabb a régióban. Ez az egyszeri hatásokat is tartalmazó érték 2016-ra 63%-ra esik, és ellentétben a közép-európai tendenciával, várhatóan 68%-ra nő 2018-ra.
Deloitte-Scale BankIndex
A CE Banking Outlook által előrejelzett makrofolyamatokat támasztja alá a magyar lakosság várakozásairól készített Deloitte-Scale BankIndex felmérés is. Ez alapján megállapítható, hogy lakossági hitelezési folyamatok keresleti, fogyasztói oldalról is támogatottak, ugyanis 2016 első félévben tovább javult a bankrendszerrel és a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűd.
A Deloitte-Scale BankIndex legutóbbi, 2015-ös kiadásához képest a hitelfelvétellel és a megtakarítással kapcsolatos optimizmus egyértelmű növekedést mutat, egyúttal új csúcsot döntött a hitelfelvételi optimizmus, kiemelkedő a fogyasztási várakozás, illetve négy éves csúcson van a megtakarítási optimizmus.
Demeter Ákos a két kutatás eredményeit összevetve megemlítette: „A felméréseink egyik fontos tanulsága, hogy, ha a magyar bankok jövedelmezőségi szempontból utol akarják érni régiós társaikat, akkor jelentősen javítaniuk kell a hatékonyságukat. Jelenleg az látszik, hogy a régió szinthez képest már jelenleg is magasabb magyar banki költség/jövedelmezőségi arány jóval a régiós szint felett marad. Ugyanakkor fogyasztói BankIndex-felmérésünkből azt látjuk, hogy az ügyfélélmény egyre hangsúlyosabbá válik a bankolásban és a banki ügyféligényekben, így ennek felismerése és minél pontosabb azonosítása a jövőben egyre nagyobb szerepet kap, ahogy az Y-generáció egyre nagyobb tömegei lépnek az aktívan bankolók közé. Úgy látjuk, hogy stratégiailag a digitalizáció szerepének emelése akár egyszerre is megoldást jelenthet a jövedelmezőségi kihívásokra és a fogyasztói igényekben egyre hangsúlyosabb ügyfélélmény biztosítására.”
Kiderült az is, hogy miközben nemzetközi szinten a bankok nagy része készített digitális stratégiát, a régióban sokan még mindig csak kísérleteznek az online és mobil funkciókkal, ezért a digitálisan elérhető alapfunkciók köre Közép-Európában még igencsak korlátozott.
„A 76 közép-európai bank digitális csatornáiról készített elemzésünk azt mutatta meg, hogy a pénzintézetek több mint 80%-ában a funkcióknak csak 13%-a érhető el digitális formában. Magyarország digitális érettség szempontjából a 7. helyen végzett a vizsgált 8 ország közül, a legjobb magyar bank pedig a 21. helyet érte el a vizsgált 76-ból”- tette hozzá Demeter Ákos.
