A magánnyugdíj-persely kifosztását elemzi a Financial Times
A liberális irányultságú londoni gazdasági napilap felidézi, hogy "tucat évvel ezelőtt, lelkesen készülve az EU-tagságra", számos közép-európai ország "úttörő" jelentőségű nyugdíjreformokba kezdett. A Világbank tanácsait követve megszüntették az idősek nyugdíjfinanszírozásának függését a felosztó-kirovó rendszertől, létrehozták a kötelező második pillért, amelynek alapján a fizetésekből levont hozzájárulások egy része magánalap-kezelők által vezetett hosszú távú alapokba került, és emellett létrejött az önkéntes harmadik pillér is.
Svédország ugyanezt tette, sok nyugat-európai ország azonban nem. Most viszont ezeket a rendszereket több országban részben visszafejlesztik, Magyarországon pedig lebontják, ami "sajnálatos és retrográd lépés" - áll a Financial Times hétfői szerkesztőségi írásában. A lap szerint a jelenség "annál is inkább szerencsétlen", mivel ezek az országok elmondhatják, hogy részben az uniós elszámolási szabályok kényszerítették őket ezekre a lépésekre.
A nyugdíjreformok hosszú távon előnyösek, rövidebb távon azonban felduzzasztják az államháztartási hiányokat és az adósságot. A hozzájárulások átirányítása a tőkealapú pillérbe növelheti a felosztó-kirovó rendszer működési deficitjét, arra kényszerítve a kormányokat, hogy hitelből tömködjék be a rést. Tavaly kilenc - zömmel közép-európai - tagállam lobbizott az EU-nál annak érdekében, hogy az unió vegye figyelembe a nyugdíjreformok költségeit deficit- és adósságszámításukban; érveik szerint ellenkező esetben igazságtalanul büntetnék őket.
Az EU azzal válaszolt, hogy a szabályokat mindenkire egyformán kell alkalmazni, és csak kisebb, a probléma gyökeréig nem hatoló kompromisszumra volt hajlandó. Magyarország a közfinanszírozási rendszer rendbetételét célzó nyomás terhe alatt gyakorlatilag újraállamosította a második pillért, Lengyelország a befizetések állandó jellegű csökkentését tervezi, egyes balti államok pedig átmenetileg lassítják a tőkebeáramlást ezekbe a rendszerekbe. Egyes országok azzal érvelnek, hogy a reformokat rosszul hajtották végre, a kezelési költségek kezdetben túl magasak voltak, a megtérülések mértéke pedig "kiábrándító" - áll a Financial Times helyzetismertetésében.
A lap szerint azonban a rendszert kijavítani kell, "nem kizsigerelni", mivel ez utóbbi eljárás kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az érintett országok hosszú távon képesek lesznek-e eleget tenni nyugdíjfizetési kötelezettségeiknek. "A magánnyugdíj-persely kifosztása" emellett lehetőséget ad a kormányoknak a fájdalmasabb adóemelések vagy kiadáscsökkentések elkerülésére, és károsíthatja a hazai tőkepiacok fejlődését, jóllehet e piacok fejlesztését inkább ösztönözni kellene - írta a londoni gazdasági napilap. Hasonló megállapítások szerepeltek a Moody's Investors Service által a magyar és a lengyel magánnyugdíj-pénztári intézkedésekről minap Londonban kiadott átfogó összehasonlító elemzésben.
A nemzetközi hitelminősítő a helyzetértékelésben annak a véleményének adott hangot, hogy a nyugdíjrendszer átalakításával a magyar kormány gyakorlatilag magára vállalta a nyugdíjasoknak fizetendő, elfogadható jövedelmek biztosításához kötődő kockázatokat, tekintet nélkül a demográfiai folyamatokra, a munkapiaci részvételi arányokra, vagy a hosszú távú gazdasági növekedésre.
Magyarország kedvezőtlen demográfiai mutatói miatt e kötelezettségek visszavétele komoly kihívást jelent a közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóság szempontjából, abban az esetben, ha ezt nem kezelik a nyugdíjrendszerbeli paraméterek - például a nyugdíjkorhatár vagy az indexálási formula - ellensúlyozó jellegű változtatásaival - állt a Moody's elemzésében. A cég véleménye szerint mindemellett a magyar magánnyugdíj-rendszer lebontása kedvezőtlen hatással lesz a hazai kötvény- és részvénypiaci likviditásra is.
Ez a hatás a Moody's szerint különösen a hazai kormánykötvény-piacon lesz kirívó, mivel e piacnak a magánnyugdíj-alapok domináns szereplői voltak. A hitelminősítő megállapította azt is, hogy a nyugdíjpénztári intézkedésekből eredő pótlólagos jövedelmek lehetővé teszik a költségvetési kiadások növelését az államháztartási hiánycélok átlépése nélkül, ami viszont a strukturális jellegű államháztartási deficit jelentős romlásához vezet.
A Moody's az elemzésben "egyértelműen negatív" fejleménynek nevezte Magyarország adósi megítélése szempontjából a magyar nyugdíjrendszer átalakítását. A Financial Times hétfői szerkesztőségi írása szerint az EU részéről most már nyilvánvalóan késő az ügy újragondolása, Magyarország és Lengyelország azonban jobban járna, ha megőrizné a második pilléres rendszert, és csak átmenetileg fagyasztaná be az e rendszerbe irányuló befizetéseket.
Az így teremtett mozgásteret a strukturális hiányokat felszámoló valós költségvetési reformok végrehajtására használhatnák, majd újraindíthatnák a kötelező tőkefedezeti rendszereket, ismét jó példával szolgálva a többi európai ország számára - áll a Financial Times hétfői elemzésében. (MTI)
