A magyar vállalkozások körében ismét nőtt a halasztott fizetések száma
Az Atradius mérései szerint ez trendfordulót jelent, hiszen a 2015-ös első negyedévi érték visszatérni látszik a két évvel ezelőttihez, amikor a teljes magyar külkereskedelmi, és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8 százalékát, illetve 73,6 százalékát bonyolítottak halasztott fizetéssel. A magyarországi cégek hazai és külföldi partnereik hitelezésével egészségtelen gyakorlatot követnek, állapította meg közleményében az Atradius.
Azonban pozitívumként értékelte a magyar cégek által meghatározott fizetési határidők csökkenését: a magyarországi válaszadók hazai céges vevőinek a kiállítás dátumától átlagosan 24 napjuk van a számla kiegyenlítésére. Ez a határidő átlagosan hét nappal kevesebb a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, jelenleg pedig hat nappal rövidebb a kelet-európai, és tízzel a nyugat-európai átlagnál. A magyar vállalkozások külföldi vevőinek azonban egy kicsit hosszabb idő, átlagosan 27 nap áll rendelkezésükre, hogy számláikat kiegyenlítsék. Ez négy nappal rövidebb, mint a kelet-európai, és 5 nappal rövidebb, mint a nyugat-európai átlag.
Az Atradius vizsgálatából az is kiderült, hogy Magyarországon a hazai vevők átlagosan 10 nappal a fizetési határidő után rendezik számláikat, ami jóval a 20 napos kelet-európai átlag alatt van. Ez azt jelenti, hogy a magyar beszállítók átlagosan 34 nappal a számla kiállítása után kapják meg a pénzüket, míg a kelet-európai átlag 50 nap körüli, a nyugat-európai pedig 56 nap. A válaszadók a lejárt külföldi számlák ellenértékét is körülbelül ugyanennyi idő elteltével kapják meg.
Vanek Balázs az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója a közleményben pozitívumnak nevezte, hogy a magyar cégek esetében, hogy a 90 napot meghaladó hazai kintlévőségek az összérték mindössze 2,7 százalékát jelentik, valamint, hogy ez az arány jelentősen elmarad a kelet-európai 7,2 százaléktól és a nyugat-európai 7,6 százaléktól is. A 90 napot meghaladó külföldi vállalatközi kintlévőségek aránya 2,1 százalék, ami ugyancsak lényegesen kisebb szám, mint a kelet-európai 6,7 százalékos, illetve a nyugat-európai 7 százalékos adat.
A késedelmes fizetések leggyakoribb oka a magyarországi válaszadók többsége szerint továbbra is a pénz hiánya. A vizsgálat kitért a magyar cégek kintlévőségei közül a behajthatatlan követelésekre is, amely esetükben 1 százalék volt, szemben az 1,1 százalékos kelet-európai átlaggal és az 1,2 százalékos nyugat-európaival. A magyar cégek szerint a hazai behajthatatlan kintlévőségek leggyakrabban az építőiparból és a gépiparból származnak, és abból adódnak, hogy a vevő csődöt jelentett vagy felszámolta a cégét. (MTI)
