A magyarországi adóék 9-13 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál
A szervezet tanulmánya szerint a munkát sújtó adóterhek a 34 OECD-tagállam közül 22-ben emelkedtek. Nagyobb mértékben Hollandiában, Spanyolországban és Izlandon nőttek, míg a legnagyobb esés Dániában, Görögországban, Németországban és Magyarországon volt. A növekedés mértéke ugyanakkor átlagosan nem volt jelentős - állapította meg a párizsi székhelyű OECD.
Az OECD emlékeztet arra, hogy a munkabéreket terhelő, a munkavállalók és munkáltatók által egyaránt fizetett adók és társadalombiztosítási járulékok komoly szerepet játszanak a vállalatok munkaerőt érintő döntéseiben, illetve a lakosság munkára ösztönzésében. A szervezet szerint a gazdaság növekedése és a költségvetési stabilitás helyreállítása érdekében a kormányzatoknak a magasabb jövedelemadók helyett inkább az ingatlanadókhoz hasonló indirekt adózási formákat kellene előnyben részesíteniük, valamint a forgalmi adók és személyi jövedelemadók bázisának szélesítésére kellene törekedniük.
Az OECD számításai szerint Magyarországon, az átlagos jövedelmű magánszemélyek esetében 6,7 százalékponttal csökkent az adóék az alacsonyabb munkáltatói társadalombiztosítási járulék és jövedelemadó-kulcs miatt. Németországban 1,8 százalékponttal volt alacsonyabb ez a mutató. Izlandon 3,3 százalékponttal, Spanyolországban 1,4 százalékponttal, míg Hollandiában 1,2 százalékponttal nőtt az adóék. Az előző évben a két gyermekes, átlagkeresetű családokban Franciaország (42,1 százalék), Belgium (39,6 százalék) és Olaszországban (37,2 százalék) volt a legmagasabb az egy keresőre eső adóék. A legalacsonyabb Új-Zélandon (-1,1 százalék), Chilében (6,2 százalék) és Svájcban (8,3 százalék) volt ez a szám.
Ebben az összehasonlítási kategóriában az OECD-átlag 24,8 százalék volt, míg Magyarországon 36,3 százalék. Az átlagkeresetű, gyermektelen magánszemélyek esetében Belgiumban (55,4 százalék), Franciaországban (49,3 százalék) és Németországban (49,1 százalék) volt legmagasabb az adóék. A legalacsonyabb Chilében (7 százalék) és Mexikóban (15,5 százalék) volt. Ebben a kategóriában az OECD-átlag 34,9 százalék volt, míg Magyarországon 46,4 százalék.
A szervezet közleményében hangsúlyozza, hogy több államban a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések miatt magasabb terhek sújtották a munkavállalók béreit, ám ezek a terhek nem jelentkeztek a közzétett adatokban, mivel nem minősülnek adófizetésnek. Az OECD-jelentés Magyarországra vonatkozó fejezetében arról tájékoztat, hogy az adóék az elmúlt 11 évben 6-8 százalékponttal csökkent valamennyi vizsgált családforma esetében. Ugyanakkor kiemeli, hogy a magyarországi adóék még mindig 9-13 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál.
Magyarországon az átlagkeresetű magánszemélyek kevesebb, mint 54 százalékát, a magasabb jövedelmű magánszemélyek kevesebb, mint 48 százalékát kapják meg annak az összegnek, amelyet munkáltatóik foglalkoztatásukra költenek (teljes munkaköltség). Az adóék - a szervezet tájékoztatása szerint - a munkáltató és a munkavállaló által fizetett, a kapott támogatások összegével csökkentett adóteher és a teljes munkáltatói munkaköltség hányadosa.
