A mai jegybanki kamatdöntés háttere
A jegybank elnöke elmondta, a tanács előtt két javaslat szerepelt: a 25 bázispontos kamatcsökkentésre, és a 6,00 százalékos kamat tartására vonatkozó. Az MNB a múlt év novemberében és decemberében, majd az idén januárban is emelte a kamatot 0,25-0,25 bázisponttal. Az alapkamat korábban 2010. január - 2010. április között állt 6,00 százalékon.
A jegybank elnöke a tájékoztatón nyomatékosította a közleményben rögzített elemzői megállapítást, miszerint az alacsony maginfláció és a versenyszféra béreinek visszafogott dinamikája megerősíti, hogy a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vállalati teljesítményekkel összhangban nem lévő esetleges béremelések nemcsak az inflációs cél elérését, hanem a munkahelyek biztonságát is veszélyeztethetik.
"A piacgazdaság körülményei között a vállalkozói szektor saját szabad döntéseibe való mindenféle erőszakos adminisztratív beavatkozás káros" - válaszolta az elnök arra az újságírói kérdésre, amely az egykulcsos szja nyomán bekövetkező bércsökkenés kompenzációjára vonatkozó kormányzati nyomásra utalt. Tavaly év végére a 90 napon túli nem fizető hitelek állománya a lakossági szektorban 7,7 százalékról 11 százalékra, a vállalati szektorban 10,1 százalékról 12,4 százalékra romlott, miközben a nem fizető hitelek körében jelentős átütemezés is történt - hangsúlyozta Simor. Elmondta azt is, hogy tavaly a bankok külföldi forrásállománya 2009-hez képest 1.400 milliárd forinttal csökkent, s ennek megfelelően csökkent hitelállományuk is.
Romlott a bankok jövedelmezősége: az adózás előtti összesített eredményük a 2009. évi 300 milliárd forinttal szemben tavaly 73 milliárd forint volt - jelezte az elnök, hozzátéve, hogy ugyanakkor a bankok tőkemegfelelési mutatója javult: a 2009. évi 13,1 százalékról 2010-re 13,4 százalékra. Ha a piacnak az az érzete, hogy a jegybank függetlenségét valami veszélyezteti, ez már önmagában veszélyezteti a jegybank függetlenségét - jelentette ki Simor András a jegybanktörvény módosítására vonatkozó újságírói kérdésre. A parlament feltehetően még hétfőn módosítja a monetáris tanácstagok jelölésére vonatkozó törvényt. A négy távozó tag helyett a gazdasági és informatikai bizottság javaslata után a parlament dönt az új tagokról, míg korábban a miniszterelnök és a jegybank elnöke jelölt két-két tagot. (MTI)
