A pénzpiaci és árstabilitás megteremtése két különböző feladat
A jegybankelnök "Pénzügyi stabilitás - az Európai Unió, az euró és az Európai Központi Bank szerepe" című előadásában bemutatta a válság kialakulásának történetét. A válság kirobbanásáért részben felelős új pénzpiaci eszközökről szólva idézte a Bank of England elnökét is, aki egy jegybankelnöki találkozón úgy fogalmazott: " az utolsó hasznos pénzügyi találmány a bankautomata volt". Ewald Nowotny szerint a válság egyik legfontosabb tanulsága az illikviditás veszélye. "Időről időre bankok és vállalatok veszteségeket könyvelhetnek el, de amint nincs megfelelő likviditásuk, akkor nem tudják teljesíteni hiteleiket" - mutatott rá.
A reálgazdaság, illetve az európai államok adósságválságáról hangoztatta: el kell kerülni, hogy ciklikus válság alakuljon ki. Nem szabad, hogy egy esetleges államcsőd hatásai megjelenjenek a bankszektorban. A bankelnök kifejtette: tisztán kell látnunk, mit is értünk stabilitás alatt. "Két tényezőt el kell különíteni, az árstabilitást és a pénzpiaci stabilitást" - húzta alá. Az árstabilitás területén rendkívül sikeres volt az elmúlt 10 év során az Európai Központi Bank, középtávon ugyanis teljesítette a 2 százalék alatti inflációs célt - jelentette ki. A pénzpiaci stabilitásról szólva emlékeztetett: a mai napig zajlik arról vita, hogy a jegybankoknak figyelembe kell-e venniük az árstabilitási politikánál a pénzügyi eszközök árváltozását.
"Az én véleményem szerint, ha két különböző célod van, akkor két eszköz is kell. Egy ingatlanpiaci buborékot nem lehet kamatpolitikával megakadályozni" - mondta Ewald Nowotny. Az Osztrák Nemzeti Bank elnöke kifejtette: annak ellenére, hogy a lakosság gyakran azt szeretné, gyorsabban oldódjanak meg a problémák, az új európai pénzügyi felügyeleti rendszer megfelelő alap lehet a stabilitás megteremtésére. Az eurózóna gazdasági kilátásait elemezve úgy vélekedett, hogy az erőteljes kilábalás tovább folytatódhat Németországban és a vele szoros gazdasági kapcsolatban lévő Ausztriában. Ugyanakkor a közös valuta térségében nagyon eltérő fejlődési pályák vannak - tette hozzá.
Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz esetleges bővítése kevésbé mennyiségi, mintsem minőségi változást hozhat. Annak érdekében, hogy megfelelő garanciákkal rendelkezzen, a legjobb minősítői kategória megszerzéséhez a jelenleg 440 milliárd euró összegű alap csak egy töredékét használhatja fel az EU. Az alapvető kérdés az, hogy hogyan lehet hatékonyabban felhasználni ezt az összeget a kedvező besorolás megtartása mellett - tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy az alap finanszírozását szolgáló eurokötvények iránt hatalmas kereslet mutatkozik annak ellenére, hogy számos euróövezeti államhoz képest alacsonyabb hozamot adnak ezek a papírok. Az eurokötvények kialakításáról elmondta, inkább árt, mintsem használ a "nagy felhajtás" a közös kötvények kibocsátása körül.
"Mivel ez nagyon bonyolult kérdés, először a szakértőknek kellene javaslatokkal előállniuk a politikusok számára". Az erről szóló vita meglehetősen szimbolikussá kezd válni, s ez nem segít túl sokat - tette hozzá. Egy kérdésre válaszolva Ewald Nowotny elmondta: a hitelminősítőknek - amennyiben jól működnek - szerepük van a piacon az aszimmetrikus információ problémájának kiküszöbölésében. Azonban az eurózóna válsága megmutatta, hogy inkább prociklikus hatást gyakorolnak a piacokra. Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy ne töröljük el a hitelminősítők tevékenységét, ugyanakkor korlátozzuk azokra a területekre, ahol valójában hasznos.
Az osztrák és magyar gazdaságot egyaránt sújtó deviza-eladósodottságra vonatkozó kérdésre az osztrák jegybankelnök úgy válaszolt: az új európai stabilitási intézményrendszer feladatai között prioritással szerepel a devizaadósok problémája. Rámutatott: tévesnek bizonyult az a feltételezés, hogy a devizahitelek az Európai Unión belül szinte kockázatmentesek, hiszen valamennyi tagállam előbb-utóbb csatlakozik a közös valutához. "Nem látom esélyét annak, hogy bármely állam a közeljövőben csatlakozna az eurózónához. A deviza az továbbra is deviza, nem pedig egy jövőbeli euró" - fogalmazott a jegybankelnök.
