A pénztárak szerint is szükséges a szabályozás módosítása
Borza Gábor, a pénztárszövetség elnöke az MTI-nek kifejtette: a szövetségnek nincs hivatalos információja a nyugdíjpénztári szabályozás folyamatban lévő módosításáról, csak a sajtóból értesült róla. Hozzátette: mindenesetre a piac szereplői örömmel vennék, ha az új javaslatok szakmai konszenzuson alapulnának, és kidolgozásukkor figyelembe vennék a pénztárak véleményét is. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte az MTI kérdésére hétfőn, hogy kidolgozás alatt vannak a nyugdíjpénztári szabályozás további, szükséges részletkérdései, de ennek részleteiről a tárca csak később tud információkkal szolgálni.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy írásban feltett kérdésre az Országgyűlés honlapján még pénteken azt írta: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átalakítása során kiemelt szerepet kaphatnak az önkéntes nyugdíjpénztárak, amelyek az I. pillérből folyósított nyugellátáshoz kapcsolódva emelhetik a nyugellátás elérhető szintjét. A miniszter szerint indokolt az adminisztráció egyszerűsítése, a dereguláció, esetlegesen egy új szabályozási modell bevezetése is. A pénztárakat megillető kedvezményrendszer bővítése, kiterjesztése is prioritássá válhat, ami a szféra egészének további erősödését szolgálhatja.
Borza Gábor szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításnak olyan terméknek kellene lennie, amely csak akkor válik elérhetővé, ha a pénztártag nyugdíjba megy. (Jelenleg tíz év után fölvehető a megtakarítás.) Ehhez azonban az is szükséges, hogy egy ilyen hosszú időre lekötött termékhez megfelelő adókedvezmény társuljon. Ilyen megoldás lehet például, hogy ha a nyugdíjas egy összegben felveszi a megtakarítást, akkor az adókedvezményből egy keveset kelljen visszaadnia, viszont ha járadékként veszi igénybe, akkor kapjon még egy kicsi további kedvezményt. Ez utóbbi ugyanis az állam számára azt jelenti, hogy az illető nagyobb eséllyel kerülheti el az időskori elszegényedést. Hozzáfűzte, hogy általánosságban véve a hosszú távú megtakarítások adókedvezményének a befektetési időtávval arányosan kellene nőnie.
A pénztárak szerint hiba a jelenlegi szabályozásban, így változtatásra szorul az, hogy a folyó bevételből kell finanszírozni a felügyeleti díjat, amit viszont vagyonarányosan állapítanak meg. A magánpénztáraknál jól látszik ez a probléma, hiszen jelenleg nincs bevételük, vagyonarányos költségük viszont van, vagyis csak emiatt az előírás miatt középtávon ellehetetlenülnek. Borza Gábor kifejtette, hogy ez a szabályozás az önkéntes pénztárakra is vonatkozik, csak azoknál még nem jelentkezik látható problémaként. Azonban egy idő után előfordulhat, hogy egyes pénztárak már inkább járadékfizetővé válnak, a folyó bevételük pedig csökken, így ezzel a szabállyal ellehetetlenül a működésük.
A Stabilitás elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkéntes pénztár az egyik legolcsóbb megtakarítási forma – más lakossági termékekkel összevetve azoknak ötödébe-hatodába kerül - érdemes lenne tehát eljuttatni a nagyközönséghez. A pénztárak azonban nem tudják megfizetni az értékesítőt, aki elviszi a terméket az ügyfélhez, ehhez egy kicsivel több költséget kellene engedélyezni a számukra. Borza Gábor megjegyezte, általában a munkáltatón múlik, hogy teljesít-e a dolgozói javára önkéntespénztári befizetést vagy sem, kevéssé jellemző, hogy maguktól, "öntudatosan" fizetnek ilyet az emberek. A pénztáraknak számos, az adminisztrációt egyszerűsítő javaslatuk is van, például a jelentésekre vonatkozóan, a pénztárszövetség elnökének véleménye szerint ezek a változtatások olcsóbbá tehetnék a működést.
Borza Gábor elmondta azt is, hogy a magánnyugdíjpénztárak jelenleg azt számolják, hogy a jelenlegi körülmények között mennyibe kerül a működésük fenntartása, illetve milyen alternatív lehetőségek vannak a fennmaradásra, megoldás-e például, ha több pénztár egyesül. Azon igyekeznek, hogy március elejéig megbízható választ tudjanak adni a pénztártagoknak, hogy azok tudatos döntést tudjanak hozni március végéig. Az Országgyűlés tavaly decemberben döntött arról, hogy a nyugellátás fedezetére fizetett járulék kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.
Eszerint 2012 januárjától megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül, a magán-nyugdíjpénztári tagok pedig március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. Az állami pillérbe visszalépő pénztártagok a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, vagy önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják. (MTI)
