A recesszió visszatérésével riogat a brit pénzügyminiszter, ha ...
Alistair Darling, aki a G20-pénzügyminiszterek hétvégi londoni értekezlete előtt adott interjút a The Independent című liberális brit napilapnak, azt mondta: "kissé korai lenne" már azon gondolkodni, hogy miképp lehetne kiszállni az élénkítő programokból. Darling szerint a fellendülésre a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a kormányok azt hiszik, hogy "a munka el van végezve". A Húszak pénzügyminiszterei pénteken és szombaton üléseznek Londonban, előkészítendő a hónap végére, Pittsburgh-be összehívott G20-csúcstalálkozót.
Nemhivatalos értesülések szerint Németország és Franciaország azt szeretné, ha az amerikai nagyvárosban a vezetők már az "exitstratégiáról" tárgyalnának, vagyis arról, hogy el kellene kezdeni a költségvetéseket rendkívüli módon megterhelő, hatalmas állami gazdaságösztönző programok leépítését. Nagy-Britannia államháztartási hiánya az idei pénzügyi évben a hivatalos költségvetési tervezet szerint is meghaladja a hazai össztermék (GDP) 12 százalékát, és az Egyesült Államokban is hasonló központi deficitet várnak.
A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő nemrég - hatalmas globális piaci visszhangot kiváltó lépéssel - stabilról a leminősítés lehetőségére utaló negatívra változtatta Nagy-Britannia lehető legjobb, "AAA" szintű szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok mellett a brit nettó államadósság középtávon elérheti a GDP-érték 100 százalékát.
Darling azonban a csütörtöki interjúban azt mondta: vannak ugyan bíztató jelek arra, hogy az elmúlt tíz hónapban megtett közös intézkedések kezdik kifejteni hatásukat, de túl korai lenne felhagyni a gazdaságélénkítéssel. A brit pénzügyminiszter közölte: kitart azon előrejelzése mellett, hogy Nagy-Britanniában V alakú lesz a növekedési pálya, vagyis a meredek visszaesést gyors fordulattal ütemes fellendülés követi. Darling azonban utalt arra, hogy ha Franciaország és Németország "túl hamar leveszi a lábát a gázpedálról", akkor megvan a veszélye a világgazdaság egészében is a W alakú recessziónak, amelyben a rövid fellendülési szakaszt újabb meredek visszaesés követheti.
Ennek kockázatára független londoni elemzők is felhívták már a figyelmet. A Standard and Poor's az európai kilátásokról néhány hete kiadott londoni elemzésében - szintén a gazdasági előrejelzési gyakorlatban egyre inkább bevett figurális hasonlatokat használva - azt írta: alapforgatókönyve 60 százalékos eséllyel V alakú recessziót valószínűsít, vagyis azt, hogy a meredek idei visszaesés után az év végén folyamatos élénkülés következik. Az S&P megjegyezte ugyanakkor, hogy 30 százalékosra teszi a W alakú recesszió kialakulásának kockázatát.
A tavaszi londoni G20-csúcstalálkozón összesen 1100 milliárd dolláros globális élénkítő és mentőcsomagról döntöttek. Ennek csaknem felét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mozgósítható tőkéjének megháromszorozása jelenti. A Húszak egyezsége értelmében a pénzügyi szervezet felhasználható tőkekészlete - tekintettel a feltörekvő gazdaságok piaci finanszírozási kockázataira és a valutaalap segítsége iránti növekvő igényre - 500 milliárd dollárral 750 milliárd dollárra növekszik a korábbi 250 milliárd dollárról.
Az IMF-nek emellett további 250 milliárd dollár saját "új pénz" kibocsátását is engedélyezték; ez utóbbi már meg is történt a valutaalap saját "pénzében", SDR-ben. Az SDR-t - különleges lehívási jogok - egy meghatározott valutakosárból képzik, értékét és kamatát a kosár fő valutáinak súlyozásával számítják ki. Az új SDR-kibocsátás lényegében világgazdasági szintű kvantitatív pénzügypolitikai enyhítésnek felel meg, mivel a tranzakció révén úgy jelenik meg igénybe vehető pótlólagos likviditás, hogy mögötte nem hitel - vagyis már meglévő pénz - áll, hanem teljes egészében új pénzről van szó.
