A svájci jegybank érvényben hagyta a negatív kamatokat

Egyes látra szóló letétek esetében érvényben maradt a mínusz 0,75 százalékos negatív kamat, azaz a bankoknak ekkora büntetőkamatot kell fizetniük a jegybanknál elhelyezett betéteik után. Nem változott a 3 hónapos LIBOR mínusz 1,25 - mínusz 0,25 százalékos iránysávja sem. A döntés bejelentését követően a frank 1,0830-ról 1,0800 frankra, egy hetes csúcsra erősödött az euróval szemben.

Az SNB közleménye hangsúlyozza, hogy a bank az utóbbi napokban végbement enyhe gyengülés ellenére továbbra is "jelentékenyen túlértékeltnek" tartja a frankot és monetáris politikai eszköztárának lényeges eleme a negatív kamat, amely mérsékli a frank vonzerejét, és segít gyengíteni azt.
    

Az EKB múlt csütörtökön a vártnál kevésbe lazította monetáris politikáját, ennek nyomán erősödött az euró, ami lehetővé tette, hogy az SNB egyelőre ne tegyen újabb lépéseket a frank erősödésére spekulálók elrettentésére - mondják elemzők.
    

Az SNB azonban szárazon tartja a puskaport, Thomas Jordan, az SNB elnöke nem zárta ki, hogy a jegybank még mélyebben a negatív tartományba viszi a betéti kamatot. "Állíthatom, hogy nem zárjuk ki az újabb kamatcsökkentés lehetőségét" - mondta Jordan az ülést követő sajtótájékoztatón. Hozzátette azonban, hogy ez nem kívánatos mellékhatásokkal járhat, ezért alaposan mérlegelni kell egy ilyen lépést.

Jordan szerint a kicsi és nyílt gazdaságok - mint amilyen Svájc is - számára nagy kihívás az egyes valutaövezetek eltérő monetáris politikája, mert ez jelentős árfolyamkilengéseket generál és fékezi a gazdasági növekedést.
    

Az SNB azt prognosztizálja, hogy Svájc bruttó hazai terméke jövőre 1,5 százalékkal nő az idén várható közel 1 százalékkal szemben. Sokan túl optimistának tartják ezt a becslést.
    

"Az SNB különösképp derűlátó a növekedést illetően, az 1,5 százalékos célt nagyon nehéz lesz elérni a frank további leértékelődése nélkül" - vélte Maxime Botteron, a Crédit Suisse elemzője.
    

A svájci gazdaság a harmadik negyedévben stagnált. Az export negyedéves összehasonlításban 0,5 százalékkal nőtt, de éves szinten 0,9 százalékkal csökkent.
    

A svájci jegybank január 15-én azonnali hatállyal eltörölte az 1,20 frankos árfolyamgátat, míg korábban 10 milliárdos tételekben vásárolt eurót, hogy 1,20 frank fölött tartsa a közös valuta árfolyamát. A lépést követően világszerte felszökött a válságbiztosnak tekintett svájci valuta iránti kereslet. Az euró árfolyama átmenetileg paritásba került a frankkal, és a frank más valutákhoz képest is jelentősen erősödött.
   

 A 2011-ben bevezetett árfolyamgáttal a jegybank elejét akarta venni, hogy a túl erős frank miatt csökkenjen a svájci exportgazdaság és a turizmus versenyképessége, de négy év után az SNB kénytelen volt felhagyni a költséges intervenciókkal.
   

 A frank hirtelen erősödésének közvetlen következménye a svájci gazdasági növekedés lelassulása volt. A berni kormány gazdasági államtitkársága nyáron 2,1 százalékról 0,8 százalékra szállította le a GDP idei növekedésére vonatkozó prognózisát. (MTI)