A szabályozási környezet javításával maradna versenyképes a hazai vegyipar
A vegyi és a műanyag alapanyagok, a műtrágyák termelése 13,1, míg ezek értékesítése 14,2 százalékos bővülést mutat 2012 első hat hónapjához képest – hangzott el az iparági visszatekintés a Magyar Vegyipari Szövetség október 9–10. között megtartott Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Konferenciájának alkalmából. A kimagasló mutatók az exportpiaci lehetőségek bővülésének, a belföldi kereslet stabilizálódásának, valamint a termelői kapacitások folyamatos működésének köszönhetők.
Az idén eddig tapasztalt eredmények – kiváltképp a tavalyi mutatókkal összevetve – mutatják az iparág felfelé ívelő pályáját: a vegyipar volumencsökkenése 2012-ben 2,5 százalékos volt az előző évhez viszonyítva. A tavalyi visszaesés alapvetően a kedvezőtlen piaci körülményekkel magyarázható, de közrejátszottak műszaki okokból eredő termelési elmaradások is. A válság természetesen Magyarországon is érezteti hatását, azonban a hazai vegyipar még a viszonylag jól teljesítők közé tartozik. Az Európai Vegyipari Tanács (Cefic) adatai szerint 2008 eleje és 2012 vége között Magyarországon a vegyi anyagok termelése mindössze 2,1 százalékkal esett vissza, míg az Európai Unió 27 tagállamának átlaga 8,7 százalékos csökkenésről tanúskodik, a legnagyobb – közel 20 százalékos bővülés – Lengyelországban volt, míg a csaknem 30 százalékos zsugorodást Görögország szenvedte el.
„A számok jól tükrözik, hogy a vegyipari ágazat Magyarországon 2007 óta, a nehéz gazdasági körülmények között is az ipari és a nemzetgazdasági átlag fölött teljesít, a feldolgozóipar legnagyobb kibocsátású ágazata, valamint az ország ipari exportjának 17 százalékát adja, ezzel is jelentős mértékben hozzájárulva az ország pozitív külkereskedelmi mérlegéhez ” – hangsúlyozta a konferencia nyitó előadásában dr. Blazsek István Mavesz-elnök, a Péti Nitrogénművek vezérigazgatója.
A további sikeres működés érdekében a Mavesz kiemelt törekvése a szabályozási környezet, különösen az EU jogalkotásán alapuló hazai környezetvédelmi és iparbiztonsági szabályozás javításának előmozdítása. „Szövetségünk immár hagyományos, huszadik alkalommal megrendezett konferenciáján is ezek a célok álltak a fókuszban, ugyanis az iparág érdekei azt szolgálják, hogy az egészség- és környezetvédelmi, valamint az iparbiztonsági szabályozások területén meg kell szabadulni a felesleges, jellemzően adminisztratív és bürokratikus terhektől a versenyképesség javítása érdekében, valamint növelni kell a hatósági szakértők gyakorlati szakmai ismeretének szintjét” – összegezte a konferencia fő üzenetét Budai Iván, a szövetség igazgatója.
A konferencián mindezeknek megfelelően az előadók környezetvédelmi és biztonságtechnikai aktualitásokról szóltak. A környezetvédelmi és klímapolitikai előadások esetében az egyik legfontosabb, több felszólalónál is előforduló téma a 2013. január 1-jétől életbe lépett ETS III. emissziókereskedelmi rendszert érintette. Dr. Varga Pál, a NAT Akkreditálási Tanácsának szakértője a kapcsolódó aktualitásokról, az engedélyeztetési eljárásokról, a nyomon követésről, valamint arról beszélt, hogy az új eljárás mindenkitől a korábbinál is átfogóbb szakértelmet kíván meg. Tóth Angelika, a TVK Nyrt. üzleti és elemzési szakértője a kibocsátáskereskedelem várható hatásait, valamint a rendszer jelenét és jövőjét vizsgálta vállalati szemszögből.
A szakember úgy ítélte meg, hogy az ETS III. kereskedelmi időszakát jelenleg nagyon sok kérdés, valamint a jövőben jelentős költségek jellemzik, de az látszik, hogy a rendszer a fenntartható fejlődés pályájára kívánja állítani a vállalatokat. Ezeken kívül szó esett még az ipari szennyezéssel kapcsolatos irányelvek várható változásairól, a vízkeretirányelv 2013–2015 közötti közös végrehajtási stratégiájáról, a csomagolási hulladékokról szóló szabályozásról, az ahhoz kapcsolódó termékdíjas rendelkezésekről is, valamint a veszélyes áruk szállítása szabályozásának hazai alkalmazásáról is. A konferencián kitértek továbbá a munkavédelem nagyvállalati gyakorlatára, a REACH (a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről és engedélyezéséről szóló) EU-rendelet aktualitásaira, valamint a súlyos ipari balesetek megelőzésére vonatkozó szabályozás kérdéseire.
