A több adóbevétel miatt lett kevesebb a vártnál az államháztartási hiány
A Pénzügyminisztérium (PM) által szerdán nyilvánosságra hozott adatok szerint az államháztartás márciusi hiánya 259,3 milliárd forint volt a helyi önkormányzatok nélkül, 45,2 milliárddal alacsonyabb a 304,5 milliárd forintos várakozásnál. Az államháztartás 609,9 milliárd forintos első negyedévi pénzforgalmi deficitje a várható éves hiány 69,4 százaléka volt. Oszkó Péter a kérdéseket megelőzve kijelentette: áprilisra sem számítanak arra, hogy az éves költségvetési hiány 100 százalékát elérik.
(A PM prognózisa szerint április végén a deficit 691,8 milliárd forint lesz, az éves várható hiány 78,7 százaléka.) Hozzátette: áprilisban lesznek még egyedi tételek, a közszféra egyes szektoraiban (döntően a rendőrök, katonák körében) ugyanis áprilisban utalják el a májusi bért, ami 30 miliárd forintos tételt jelent. A költségvetés márciusi bevételi és kiadási számai is fölötte voltak a prognózisnak.
Nagyobb arányú pozitív eltérések a bevételi oldalon vannak. A kiadási oldalon a miniszter szerint nagyságrendileg tartani tudják a prognózist, ami a feszített gazdálkodás, fegyelmezett kincstárnoki rendszer működésének eredménye. A kamatkiadások 10 milliárd forinttal, a kamategyenleg 5 milliárd forinttal jobb, a magánnyugdíjpénztári átlépések miatt pedig az idén 63 milliárd forint többletbevétel folyt be. Az adóbevételek közül 7 milliárd forinttal a prognózis alatt teljesült a társasági adó, 14 milliárd forinttal a jövedéki adó, továbbá az illetékek is néhány milliárd forinttal.
Jelentős többletbevétel keletkezett ugyanakkor az áfában (18 milliárd forint), a regisztrációs adóban (közel 1 milliárd forint), az szja-ban (9 milliárd forint) és a járulékokban (12 milliárd forint). A jövedéki adó prognosztizáltnál kisebb teljesülését a miniszter azzal magyarázta, hogy az év végén nagy készletezések voltak. Úgy vélekedett, az első negyedévi adatok nem igazolják vissza a fuvarozók feltevéseit, ugyanis nem a gázolajnál, hanem a benzinnél mutatkozik nagyobb eltérés.
Ha a gázolaj jövedéki adóját az uniós minimumra nyomnák le (most 8 forinttal fölötte vagyunk), Ausztriával kerülnénk egy szintre - mondta a pénzügyminiszter. Szükségesnek tartotta ugyanakkor a folyamatok figyelemmel kísérését, hogy szükség esetén be lehessen avatkozni. Oszkó Péter hangsúlyozta: kockázatok minden költségvetési gazdálkodásban vannak, így a mostaniban is, bár nem feltétlenül ott, ahol sokan látják. Az adóbevételi prognózisok helyesek voltak, kockázatot leginkább az állami tulajdonú vállalatok gazdálkodásában mutatkozó feszültségek jelenthetnek.
A BKV-nál lezárult a tárgyalás, és a miniszter nem számít arra, hogy ott bármi ismeretlen felmerülhet. "Az a támogatási igény, amiben megállapodtunk, ismert volt korábban is, az fog jelentkezni az év során" - mondta. A MÁV esetében az üzleti tervezés lezárult, a kormánydöntés a napokban születik meg, Oszkó szerint olyan feszültségeket azonosítanak és számszerűsítenek, amelyeket a februári fordulóban a Valutaalappal lényegében már beazonosítottak. Abból a gazdálkodási keretből igyekeznek tehát kihozni a MÁV működését, amit a MÁV-Start közszolgálati szerződése egyébként már megjelölt, s a kifizetések még kedvezőbb időzítésével igyekeznek segíteni a MÁV-on.
A Malévben való tulajdonszerzés önmagában nem befolyásolta a költségvetési egyenleget, a szerkezetátalakítás a továbbiakban finanszírozási igénnyel járhat, de ennek összegét nem lehet tudni. "Feltett szándékunk, hogy ennek a pontos részleteit még az átadás-átvétel előtt tisztázzuk" - mondta Oszkó. A költségvetésben lévő feszültségek a GDP néhány tized százalékát tehetik ki a pénzügyminiszter szerint, ilyen feszültségek a korábbi években is jelentkeztek, s feszes, fegyelmezett költségvetési gazdálkodással kigazdálkodhatók.
Ráadásul jelentős tartalékok is vannak a költségvetésben a következő kormány számára - emlékeztetett. Az általános tartalék 57 milliárd forintos előirányzatából még rendelkezésre áll 41 milliárd, a majdnem 100 milliárdos stabilitási tartalékot teljes egészében zárolta a kormány, s úgy gondolja, a kamatkockázati tartalékból is a teljes 50 milliárd forintos összeg megmarad. Oszkó ezúttal is megismételte: kormányzati szándék kérdése, hogy a hiánycél mennyire tartható. Egy kormány négy évre tervez, és ha nagyobb intézményi reformokba is bele kíván fogni, akkor felülvizsgálhatja az adott évi költségvetési pályát annak érdekében, hogy a későbbi stabil konvergencia pályához szükséges intézményi reformokat meg tudja tenni.
A miniszter ismertette: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) valamint a Vám- és Pénzügyőrség (VP) dolgozói egyhavi mozgóbért kaptak, amit a prognózis feletti adóbevételek indokoltak. A kifizetés az áprilisi kiadásokat terheli. A miniszter az MTI érdeklődésére elmondta: az adóigazgatási szakszervezetekkel megállapodtak abban, hogy a korrigált prognózishoz igazítják a mozgóbér feltételeket, de ezt nem foglalták írásba. A következő negyedévi feltételeket még ez a kormány alakítja ki - tette hozzá.
