Áder: nem minden bíróság kapná vissza a nyugdíjba vonuló bírák státuszát
Az igazságügyi reformmal is foglalkozó európai parlamenti (EP) képviselő a Fidesz szombati elnökségi ülése után kijelentette: az első számú cél, hogy a bírósági eljárások minél rövidebb idő alatt befejeződjenek. A politikus újságíróknak nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte azt a helyzetet, hogy a bíróságok különböző leterheltsége miatt egy ugyanolyan típusú ügyben az egyik bíróságon három hónap alatt születik meg az első fokú ítélet, míg egy másik bíróságon ez másfél-két évig is eltarthat. Álláspontja szerint ez alapvetően a központi régió, azaz Budapest és Pest megye problémája.
Mint mondta, néhány bírósági vezető nem fog örülni annak az elképzelésnek, amely szerint nem minden bíróság kapná vissza azt a státuszt, amelyből - az új szabályok értelmében - nyugdíjba vonul a 62 éves kort elérő bíró. Ezeknek a bírói státuszoknak egy részét ugyanis azokra a bíróságokra kellene átcsoportosítani, amelyek már évtizedek óta jelentős ügyhátralékkal küszködnek, hogy így ott is 3-5 hónap alatt megszülessenek az első fokú ítéletek. Hozzátette, szerinte nem feltétlenül kell bírói státuszban gondolkodni, hanem ha szükséges, lehet több titkárt is felvenni. Utóbbiak intézhetnének "egyszerűbb, bagatell" ügyeket. Áder János úgy véli, nem bázis-, hanem feladatalapú tervezésre van szükség, azaz a feladatokhoz kell hozzárendelni a költségvetési forrásokat, és ott, ahol többletfeladatok vannak, többletlétszámot kell biztosítani, vagy ha erre nincs mód, akkor át kell csoportosítani. A koncepció lényege - ismertette -, hogy lehetőség szerint el kell érni azt, hogy minél kevesebb ügyből legyen bírói ügy, és tartsanak úgynevezett egyeztetési eljárást még a per előtt. Ha ez nem sikerül, akkor perré alakul az ügy, annak költségeit viszont viselni kell, csakúgy, mint annak a terheit, ha valaki rosszhiszeműen perel, húzza el a pert - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ma a magyar polgári eljárásjog nem szankcionálja kellőképpen a rosszhiszemű perlést.
A politikus szólt arról az elképzelésről is, amely szerint ha egy bíró például nyugdíjba vonul, vagy másik bíróságra kerül, és nem fejezi be az ügyét, vagy azt egy másik bíróra szignálják, nem kellene elölről kezdve ismertetni az iratokat, és elég lenne az ügy lényegének ismertetése, majd onnan folytatni a tárgyalást, ahol a korábbi bíró abbahagyta. A tervek között szerepel az úgynevezett bírói teamek felállítása, ami megfelelő asszisztencia, igazságügyi személyzet biztosítását jelentené a bíró számára ahhoz, hogy ő az érdemi ügyre tudjon koncentrálni - közölte. Kidolgoznának egy új bírói előmeneteli rendszert is: ennek egyik lényeges eleme az lenne, hogy az a bíró, aki 20-30 évig a helyi bíróságon ítélkezik, ugyanolyan egzisztenciális megbecsülést élvezzen, mint a hierarchiában felfelé lépkedő kollégái - ismertette az EP-képviselő.
A Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - alapvetően jogegységi szerepet töltene be a következő időkben, és a felülvizsgálati kérelmek nem lennének alanyi jogon járó eljárások. A Kúria fő feladata így az lenne, hogy "tegyen rendet", adjon világos jogértelmezési keretet, ha a bírósági rendszerben az ítéletek tekintetében bármilyen ellentmondás van, eltér a jogszabályok értelmezése, vagyok azok esetleg ellentmondásban vannak egymással - mondta Áder János. Beszámolt arról is, hogy a jelenlegi tervek szerint megmarad az ítélőtáblák szintje. Az elnökségi ülésen téma volt a bíróságok igazgatásának kérdése is, ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre közölte: további egyeztetésre van szükség, de abban egyetértés volt, hogy mindaz, ami hasznos a jelenlegi szisztémából, meg kell őrizni, a bevált európai uniós példákat pedig be kell emelni a rendszerbe. Áder János ugyancsak kérdésre elmondta, nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy az ügyészséget rendeljék a kormány alá.
