Aki kocog, tovább kocog és talán boldogabban
Dániában a szív-és érbetegségek megelőzésére és okainak tisztázására 1976-ban indították el a Copenhagen City Heart Study elnevezésű tanulmányt, amelynek csaknem húszezer önkéntes résztvevője vállalta, hogy igen részletesen beszámol életviteléről, táplálkozási szokásairól és rendszeresen részt vesz a szívgyógyászati vizsgálatokon. Amikor a vizsgálatot elkezdték, a résztvevők életkora 20 és 93 év között volt és azóta a rendszeres mérések és a sokféle szempont alapján nyert adatokból a kutatók 750 tudományos cikket írtak.
A legújabb tudományos közlemény a szívbetegségek megelőzésével foglalkozó nemzetközi kongresszuson, Írországban hangzott el. Peter Schnohr professzor és munkatársai azt elemezték, hogy a teljes csoportból rendszeresen kocogó ezernél több férfi és 762 nő egészségi állapota, várható életkora miben különbözik azokétól, akik nem kocogtak. A kérdésnek külön hangsúlyt adott, hogy a múlt század hetvenes éveiben néhány középkorú ember kocogás közben, vagy közvetlenül utána meghalt és többen fölvetették, hogy a már nem fiatalok számára esetleg még az ilyen nem nagy tempójú fizikai terhelés is veszélyt jelenthet.
A gondosan dokumentált vizsgálat az ellenkezőjét bizonyította. Figyelembe véve az életkort és az egyéb esetleg szerepet játszó tényezőket, a férfiak csoportjában a rendszeres kocogás 6,2 évvel, a nőknél 5,6 esztendővel növelte meg a várható életkort. Számítások szerint az optimális terhelés az, ha heti egy - két és fél órát kocog az, aki ezt szívesen teszi, mindezt két-három alkalomra szétosztva. A helyes kocogás a kutatók szerint nem futás és nem is andalgó séta. A húszezernyi éveken keresztül ismételten kérdezett és vizsgált résztvevő válaszaiból az is kiderült, hogy a kocogás kifejezett öröm, kellemes időtöltés. A dán kutatók mindenkinek ajánlják, aki rendszeres mozgásra vágyik. (MTI)
