Akkor most olvad a jég, vagy sem ?
Ha a törvényt hétfőn elfogadták volna, azzal Magyarország, az Egyesült Királyság után másodikként lehetett volna egy ambiciózus klímatörvény büszke tulajdonosa, amely ráadásul – magyar viszonylatban szokatlan módon – civil szervezetek kezdeményezésére jutott el a törvényi szintre.
Az MSZP frakcióülésén 30:28 arányban elutasította, hogy kezdeményezzék a kerettörvény-tervezet tárgyalásának folytatását.
Vélemények szerint az ipari lobby győzött a zöldek felett.
Ugyanakkor a hazai törvénytervezet - melyet a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács már több, mint fél éve dolgoz ki - olyan módosítást szenvedett amely egy teljesen sajátos elméletet tartalmaz: Nem 40, hanem csak 20 százalékkal kellene mérsékelni a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, ami – a már megtörtént csökkentéseket figyelembe véve – valójában jelentős szennyezésnövekedést jelentene. A károsanyag-kibocsátás csökkenése ugyanis döntően már megvalósult a legnagyobb ipari üzemek rendszerváltás utáni eltűnésével.
Az elutasítás természetesen a magyar ipar versenyképessége érdekében történt, illetve akiket igazán érintene – néhány régi, korszerűtlen erőművet, építőanyaggyárat és kohászati üzemet –, akik az állami támogatások begyűjtésében sokkal hatékonyabbak, mint az energia- vagy a nyersanyag-felhasználásban.
Mindezek mellett még mindig nincs globálisan elfogadhatóan igazolva a CO kibocsátás hatása a felmelegedésre vonatkozóan.
Egy érdekes és független videón tisztán látszik a sarki jég kiterjedésénak változása 1978 és 2009 között. Ebből kiderül, hogy szó sincs folyamatos csökkenésről, sőt. A jég olvadását a szezonális folyamatokon kívül csupán a napfolt-aktivítás természetes, 11 éves ciklikussága befolyásolja.
