Állami vagyonkatasztert készítene a Jobbik pénzügyminiszter-jelöltje

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) volt alelnöke az általa felvázolt teendők közül elsőként egy állami vagyonkataszter elkészítését említette, amely megmutatná, hogy hány hektár rétje, földje, nemzeti parkja és mennyi ingatlanja van az államnak Magyarországon és külföldön. Hozzátette, hogy hasonló leltárt kellene készíteni az államadósságról. Ezeket a jelentéseket elképzelései szerint az ÁSZ hitelesítené.

Nyikos László szerint szükség van a közszükségletek és az állami feladatok valamiféle rangsorolására is. Azt mondta, a szükséges kiadásokra feltétlenül pénzt kell adnia a költségvetésnek, de nem biztos, hogy minden jószándékú állami feladat finanszírozható. Úgy értékelte, hogy sok a felesleges költségvetési kiadás, de ennek kapcsán konkrét közintézményeket nem akart említeni.

A jelölt a bevételi oldal felülvizsgálatát csak a kiadások felülvizsgálata után tartja időszerűnek; szerinte ez után van szükség annak felmérésére, hogy mekkora összeget kell finanszírozni az adókból és ezt az összeget melyik adóhoz kötik majd. Hozzátette, hogy a Jobbik elkötelezte magát a munkaterhek csökkentése mellett, ezért ha nem lehet lényegesen csökkenteni a közkiadásokat, akkor a szükséges bevételeket a fogyasztást és a vagyont terhelő adókból kell megteremteni. Kijelentette azt is: a költségvetési egyensúlyt "semmiképpen sem tekintené fétisnek".

Mint mondta, ez önmagában nem cél, hanem valaminek a következménye és ha úgy adódik a helyzet, a hiánycélt is rugalmasan kell majd kezelni. Nyikos László egy átlátható és ésszerű költségvetés szükségességéről beszélt, ahol a kormány csak annyi pénzt és arra költhet, amire a parlament felhatalmazta. Az MTI felvetésére, miszerint Vona Gábor korábban többször is kijelentette, hogy az államadósságot el kell engedni vagy újra kell tárgyalni, azt mondta: először világosan látni kellene az államadósságot, ezt követően a nagy hitelezőkkel vagy állampapír-tulajdonosokkal el kell kezdeni a tárgyalásokat.

"Én a hangsúlyt a tárgyalásokra helyezem és természetesen közgazdaságilag és politikai helyzettől függően az sem kizárt, hogy bizonyos elengedésre sor kerüljön" - fogalmazott, hozzátéve: szerinte az átütemezésről, például a lejárat kijjebb tolásáról kellene egyeztetni; nem hiszi, hogy az adósság elengedéséig elmenne a tárgyalási folyamat, mert egy rossz üzenet lenne mindenki számára.

Szintén kérdésre válaszolva nagyon valószínűnek nevezte, hogy belföldi forrásokból nem lehet finanszírozni a növekvő hiányt, ezért újabb források után kell nézni. Hozzátette, hogy a lehetséges forrás nem csupán a Világbank vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) lehet, ezért meg kell keresni azokat a hitelezőket, akik hajlandóak finanszírozni a növekvő hiányt.

Arra a felvetésre, hogy hogyan érné el, hogy többen fizessenek adót, azt mondta, hogy az adókulcsok ésszerű mértékre csökkentése és annak ismertetése után, hogy mire költik az adóforintokat, lehetne adómorálról beszélni. Az államháztartás összes kiadását át kellene világítani - mondta arra, hogy milyen szociális jóléti területekről vonna el. Példaként megemlítette, "nem normális", hogy ma Magyarországon több százezer rokkantnyugdíjas van, mert ezek egy része nem rokkant.

Vona Gábor ennek kapcsán jelezte, hogy a Jobbik semmiféle hiánycél teljesítése érdekében nem szeretne a jóléti intézkedésekhez megszorítási szándékkal hozzányúlni. Ő inkább a multinacionális tőke közteherviselésbe való bevonását, illetve a korrupció felszámolását tartja jó megoldásnak.

Vona Gábor kérdésre válaszolva azt felelte, megmosolyogja azokat a híreket, amelyek szerint a múlt héten elfogott Cs. Miklós a rablásaiból a Jobbik óbudai kampányát támogatta. Nyikos László elmondta magáról, hogy a rendszerváltás előtt többek között a mai APEH jogelődjének, az Ellenőrzési Főigazgatóságnak is helyettese vezetője volt.

Később részt vett a szakszervezeti mozgalomban, majd 1989 őszén kérték fel, hogy vállalja el a számvevőszék alelnökségét. Itt 2002-ig dolgozott. Ezt követően kereste meg a Jobbikot és ajánlotta fel a tapasztalatait. Kitért arra is, hogy nem kért párttagságot, mert a hetvenes évek végétől egészen annak megszűnéséig az MSZMP tagja volt.