Angliából hoznék be árut, mitévő legyek?! Az import szabályok változása 2021-től
2021.01.01. – Brexit
Az év utolsó napján véget ér az az átmeneti időszak, amely idén február elsejével, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével, kezdődött. A januárban elfogadott átmeneti megállapodás garantálta, hogy az elmúlt 10 hónapban a gazdálkodók szinte semmit sem érzékeltek abból, hogy az Egyesült Királyság már nem tagja az Uniónak. Az átmeneti időszak végétől azonban mind jogi, adózási és kereskedelmi szempontból harmadik országos forgalomnak minősül ez a forgalmi irány. A kilépési megállapodás szerint, az Egyesült Királyság részeként, az Unióból kilépett Észak- Írországra elsősorban annak földrajzi elhelyezkedése miatt különleges vámszabályok fognak vonatkozni január elsejétől, amelyekre itt nem fogunk kitérni. A tájékoztatónkban foglaltak elsősorban az Egyesült Királyság Észak-Írországon kívüli területeire, azaz Nagy-Britanniára vonatkoznak.
Vámfizetés Angliából (Nagy-Britanniából) behozott áruk után 2021-től
A változás egyik legközvetlenebb következménye, hogy 2021. január elsejétől minden Nagy-Britanniából behozott termék után vám- és adófizetési kötelezettség merül fel. Amennyiben az EU-nak és a briteknek nem sikerül külön megállapodnia, a fizetési kötelezettség azonos lesz, mint amit ugyanazon termék bármely más külföldi országból, például Kínából történő behozatala után kellene fizetni.
Március elején kezdődtek a szabadkereskedelmi megállapodást célzó tárgyalások. Jelenleg több olyan nyitott kérdés van, melyekben nincs megállapodás a tárgyalófelek között. Amikor elfogadják a szabadkereskedelmi megállapodást, függetlenül attól, hogy erre január elseje előtt vagy után kerül sor, az Unióban és Nagy-Britanniában sem kell majd vámot fizetni a másik országból behozott és onnan származó termékekre. Ez a mentesítés természetesen nem jelenti, hogy a termékeket vámkezelni sem kell majd.
Ugyanakkor a vámkezelés kötelezettsége csak a Nagy-Britanniából feladott termékekre vonatkozik, így hogyha a Nagy-Britanniában letelepedett eladónk áttelepíti az árukészlete egy részét az unióba, és onnan, már általa levámkezelt áruval szolgálja ki a vevőt, akkor arra továbbra sem fog semmilyen plusz kötelezettség felmerülni.
Származás
A szabadkereskedelmi megállapodás egy fontos kitétele lesz, hogy az általános nulla vámtétel csak a másik ország(csoport)ból származó, azaz az ott gyártott termékre vonatkozik majd.
1. Ez egyrészt jelenti azt is, hogy például az Egyesült Államokban gyártott, majd onnan Nagy-Britanniába szállított, később pedig a brit kereskedőtől megvett és az Unióba importált termékekre ezt követően is az általános (un. erga omnes) vámtételt kell majd fizetni.
2. Másrészt arra is érdemes figyelni, hogy amennyiben az előző példát kicsit átalakítva, a Nagy Britanniában szállított amerikai terméket további megmunkálásnak vetik alá, de az a megmunkálási folyamat nem éri el a megállapodásban definiált kielégítő megmunkálás szintjét, a részben Nagy Britanniában gyártott termékre sem fogjuk megkapni a kedvezményt.
A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a gyártó a megfelelő módon, várhatóan a kereskedelmi okmányokon feltüntetett származási nyilatkozattal igazolja az áru származását. Ugyanakkor ennek kiállítására azért sem lehet kötelezni az eladót, mert a vevő szinte sosem ismeri annyira a gyártási folyamatot, hogy megtudja ítélni, hogy az megfelelő mélységű-e a származás elnyeréséhez; sem azért, mert a származási igazolás kiállítása mindig csak egy opció és törvényileg nem kötelező.
Importőr
A vámeljárás másik nagy kérdése, hogy kinek kell megfizetnie a vámokat és teljesítenie az import eljárással összefüggő egyéb kötelezettségeket. Az EU vámjogszabályai ebben a tekintetben igen megengedőek és az ügyletben résztvevő számos szereplőnek lehetővé teszik, hogy felvegyék az importőr szerepét. Ez a rugalmasság különösen előnyös összetettebb ügyletek, így bérgyártás vagy láncértékesítés esetén.
Ugyanakkor egy egyszerű adásvétel során a legjellemzőbb, hogy az Unióban letelepedett vevő lesz az importőr, akinek nagyobb a vámformaságok elintézéséhez szükséges helyismerete a rendeltetési országban. 2 Azt is érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy az eladó és a vevő feladatait és kötelezettségeit az ügylet keretében elsősorban ők maguk határozzák meg az adásvételi szerződésükben vagy megállapodásukban.
Így a feleknek lehetősége van akár tudatosan, akár meggondolatlanságból az eladóhoz, esetünkben a brit félhez rendelni az import vámkezelés kötelezettségét. Ez a döntés valószínűleg komoly kihívások elé állítja az eladót, akinek az esetek többségében igen nehéz lesz megoldania az import vámkezelést, ugyanakkor ezzel a lépésével szinte teljes mértékben lecsökkenti a vevő Brexittel járó plusz terheit. A felek ezirányú döntését elsősorban az Incoterms klauzulákból tudjuk megállapítani, ahol is a DDP-t leszámítva, az összes többi klauzula a vevőre terheli az import vámeljárás lefolytatásának terheit.
Éppen ezért érdemes a már érvényben lévő szerződések esetén újra áttekinteni az Incoterms klauzulákat, és különösen a DDP esetén végig gondolni a felek lehetőségeit és kötelezettségeit, hiszen egy korábbi megállapodáshoz képest jócskán megváltozik a szabályozási környezet. Amennyiben a vevő ragaszkodik a DDP klauzulához, feltétlenül egyeztessen az eladójával, hogy ő képes-e az így elvállalt import vámkezelési kötelezettségét teljesíteni. Amennyiben ezt elmulasztja, az áru megérkeztekor fog kényszerből a vevőre szállni a vámkezelés feladata.
Vámkezelés, egyéb adók és kötelezettségek - cikkünk ITT folytatódik
