Április 30-ig meghosszabbította a szükségállapotot Csehország
A március 12-én elrendelt harmincnapos szükségállapot, amely egyszerűbbé teszi koronavírus-járvány terjedése elleni intézkedések meghozatalát, április 11-én járt volna le. A kormány azt kérte az alsóháztól, hogy azt újabb harminc nappal hosszabbítsa meg. Az ellenzéki pártok ezt azonban túl hosszúnak tartották és rövidebb időszakot javasoltak. A parlamenti alsóház végül a kommunisták javaslatát fogadta el, és a szükségállapotot április 30-ig hosszabította.
A 200 tagú testületben, amely a koronavírus-járványra való tekintettel az erőviszonyokat betartva csak korlátolt számban, 102 képviselővel ülésezett, a javaslatot a szavazáskor 90-en támogatták, míg öten ellene voksoltak.
Andrej Babis miniszterelnök vitaindító felszólalásában biztosította az ellenzéket és a közvéleményt, hogy a kormány a szükségállapotot semmiképpen sem fogja kihasználni hatalma és pozíciói megerősítéséhez, és csak addig lesz érvényben, amíg azt a rendkívüli helyzet megköveteli.
"A szükséghelyzet semmiképpen sem jelent visszatérést az erős és korlátlan hatalmú államhoz. Csak addig lesz érvényben, amíg szükséges, egy pillanattal sem tovább" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Rámutatott, hogy a koronavírus-járvány "a második világháború óta a legnagyobb kihívás, amellyel Csehországnak szembe kell néznie".
"Továbbra is nagy a kockázata annak, hogy elveszíthetjük az ellenőrzést a járvány terjedése felett" - indokolta álláspontját a kormányfő.
A vitában ez ellenzék élesen bírálta a kormányt, mert szerinte nem indokolta meg kellőképpen a szükségállapot meghosszabbítását, úgy véli, hogy tájékoztatása a helyzet alakulásáról nem következetes, és a kormány képviselői gyakran egymásnak ellenmondóan nyilatkoznak a nyilvánosság előtt.
"Elismerem, hogy sok dologban nem jártunk el helyesen vagy ideálisan" - ismerte el a bírálatokra válaszolva Jan Hamácek belügyminiszter, az országos válságstáb elnöke. A kormánynak azonban olyan helyzetben kellett döntéseket hoznia, amely teljesen előzmények nélküli, a múlt alapján ismeretlen - tette hozzá.
A kormányoldal és az ellenzék is egyetértett abban, hogy amennyiben szükség lesz újabb intézkedésekre, a parlament újra összeül.
