Áprilisban startolhat az újabb magyar dollárkötvény - mire számíthatunk?
Magyarország még azelőtt kibocsáthat devizakötvényt, hogy megállapodna az új hitelről az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amennyiben kedvezően alakulnak a piaci feltételek - jelentette ki Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója a napokban. A Reutersnek nyilatkozó vezető szerint "biztosnak látszik, hogy megérett a helyzet egy új kibocsátásra", és azt mondta, hogy ha lesz kibocsátás, az valószínűleg dollárjegyzésű lesz.
Tavaly márciusban Magyarország dollárban jegyzett világkötvényeket bocsátott ki 10 éves és 30 éves lejáratra, összesen 3,75 milliárd dollár értékben. A 10 éves lejáratú 3 milliárd dolláros kötvény évi kamata 6,375 százalék, kibocsátási hozamfelára 3,10 százalékpont a hasonló lejáratú amerikai kincstárjegy hozama fölött, azaz összesen 6,504 százalék. A 30 éves kötvényből első ütemben 750 millió dollárt jegyeztek le a befektetők, ennek évi kamata 7,625 százalék, hozamfelára 3,30 százalékpont, összesen 7,791 százalék volt, az áprilisi rábocsátás összege 500 millió dollár volt, kissé alacsonyabb hozamfelár mellett.
Noha tavaly november óta Magyarországot a hitelminősítők befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolták, ez a minősítés leginkább Európában jelentkezik a hozamfelárakban, ami egy esetleges eurókötvény-kibocsátáskor megközelítőleg 1,1 százalékos többletkamatot jelent - mondta Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője. A besorolás hatása az Egyesült Államokban már sokkal nehezebben érhető tetten. A portfóliómenedzser szerint egy mostani kibocsátáskor a tavalyi 6,5-7,5 százalékos dollárkötvény-hozamok nem ismételhetők meg, részben a gyengébb kockázatvállalási kedv, részben a kormány gyengébb hitelessége miatt, ezért a tavalyinál legalább 1,0 százalékponttal magasabb kamatot kell kínálni a befektetőknek.
Ami Magyarország ez évben lejáró devizaadósságát illeti, az az Aegon számításai szerint összesen 5,57 milliárd eurót jelent kamatokkal együtt. Ezzel szemben - ugyancsak az Aegon elemzése alapján - az ÁKK összesen 3,2 milliárd eurónyi devizát tud mozgósítani a törlesztés érdekében. Az Aegon tanulmánya rámutat arra, hogy a hiányzó részt az állam pótolhatja forintforrásokból, amit az MNB-nél válthat át devizára, miközben ez a jegybank devizatartalékait 2,4 milliárd euróval apasztaná, de a csökkenést ellensúlyozza az Európai Uniótól érkező támogatások összege.
Emellett érdemes azt is figyelembe venni, hogy a rövid lejáratú devizaadósság csökkenésével mérséklődik a tartalékigény is, tehát a devizatartalék szempontjából nem kritikus jelentőségű a további állami devizaforrás-bevonás. A számítást kissé leegyszerűsítve úgy tűnik, hogy megközelítőleg 1 milliárd dollár kötvénykibocsátással megoldható a devizaadósság finanszírozása az év hátralévő részében. Mivel a forintfinanszírozás egyelőre problémamentes - bár meglehetősen drága - az a benyomás alakulhat ki, hogy a magyar állam akár anélkül is finanszírozható, hogy Magyarország megállapodást kötne az IMF/EU-párossal.
Egy ilyen megoldás azért kockázatos, mert konzerválhatja azt a bizonytalanságot, amit a piac a leginkább elutasít - mondta az MTI kérdésére egy neve elhallgatását kérő banki kötvénypiaci elemző. Véleménye szerint Magyarországnak nem azért van szüksége az IMF/EU-megállapodásra, mert az ország a befektetésre nem ajánlott kategóriában van, hanem azért, mert az IMF/EU-megállapodás piaci turbulencia esetén valóban védőhálót jelent. Ellenkező esetben a belföldi államkötvény-kibocsátásnál már most is jellemző 8-9 százalékos, hosszabb távon finanszírozhatatlan kamat maradhat fenn, ami még magasabbra is szökhet.
Az Aegon több lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, amelyek közül egy IMF/EU-megállapodás esetén, ha az aláírt hitelből egyetlen forintot sem hívunk le, a jelenlegi piaci értékeltségi szinteket figyelembe véve mintegy 1,5 százalékponttal csökkenhetnének a finanszírozási költségek, ami már rövid távon is több tíz milliárd forint megtakarítást hozna. (Elméletileg a teljes korábbi IMF/EU-hitelt is vissza lehetne fizetni egy újabb IMF/EU-forrásból, ami a jelenlegi 7-8 százalékos piaci kamat helyett 2-3 százalékos kamatterhet jelentene, és ezzel a költségvetés 150 milliárd forint megtakarítást érne el.)
Azonban kevésbé optimista forgatókönyv is létezik, hiszen a nemzetközi befektetői hangulat és/vagy Magyarország kockázati megítélésének tavaly decemberi és 2012. januári megismétlődését nem lehet kizárni 2012 további részében sem. Éppen ezért Orbán Gábor úgy látja, hogy kockázatos az IMF/EU-megállapodás előtt kimenni a dollárkötvénypiacra, ha egyáltalán sikerül, mert az nehezen értelmezhető másképp, mint szándék a megállapodás minden áron való elkerülésére, ami a jelenlegi magas finanszírozási költségeket állandósíthatná. (MTI)
