Áttörés?! Első alkalommal jelöltek magyar kutatót az Európai Szabadalmi Díjra
Tulassay Tivadar, az SE rektora hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Európa legrangosabb innovációs díját május 19-én Budapesten osztják ki öt kategóriában. Az elismerést az Európai Bizottság egyik szerve és az Európai Szabadalmi Hivatal alapította 2006-ban. Az idei zsűri tagjai között szerepel Rubik Ernő. A rektor elmondta, hogy Molnár Bélát a patológiai (kórbonctani) folyamatok digitalizálásáért jelölték az elismerésre : a virtuális 3D mikroszkóp gyorsabb és pontosabb diagnózist tesz lehetővé.
Mint rámutatott, a patológia az orvoslás utolsó területe, amelyben még nem következett be a digitális forradalom. Ennek oka abban keresendő, hogy itt van szükség a legkifinomultabb képalkotó és a leginkább számításigényes módszerekre, egy röntgenfelvételnél megközelítőleg sem kell hasonlóan részletes képet elemezni.
Molnár Béla 1997-ben "egyéni kockázatvállalással" alapította a digitális mikroszkópia egyik úttörőjének számító 3DHISTECH Kft-t, a házépítésre szánt megtakarításait fordítva e célra.
Fiatal mérnökök segítségével alkotta meg a digitális tárgylemez szkenner prototípusát. A digitális szövettani laboratóriumért 2003-ban elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat.
Egy évvel később a Carl Zeiss-szel is szerződést kötött, amelynek értelmében a német optikai cég saját márkanév alatt értékesítette a kft. termékeit. A szerződés lejárta után, 2009-től a cég egymaga építette fel a most már világszintű disztribuciós és szervizhálózatát. Molnár Béla tájékoztatása szerint a virtuális mikroszkóp egy problémára adott újszerű válasz volt. A cég jelenleg közel száz embernek ad munkát, éves termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot. A módszer előnyeit sorolva elmondta, hogy nemcsak gyorsabb, hanem pontosabb és hatékonyabb a kórismézés. Az új generációs képfeldolgozó algoritmusok objektívebb és sok esetben gyorsabb eredményt adnak, mint a patológus orvosok. Segítségével meghatározható az onkológiai terápia, lehetővé vált a távkonzultáció. Alkalmazzák az oktatásban, a gyógyszerfejlesztésekben és biotechnológiai kutatásokban.
A rendszert nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is szabadalmaztatták. Jelenleg már több mint 400 magyar fejlesztésű patológiai rendszer működik a világ 40 országában, így például a Harvard Egyetemen, Stockholmban és Amszterdamban. "Magyarországon mind a négy hazai orvosi egyetemen működik" - emelte ki Molnár Béla, hozzátéve, hogy az igazi áttörésre azonban csak az elkövetkező években kerül sor, amikor a technika rutinfelhasználásra is elterjed, és a hangsúly a felhasználóbarát működésre helyeződik.
