Az LMP a gondnoksági szabályozást is beiktatná a Ptk.-ba
A képviselő hozzátette, pártjuk olyan levelet kapott, amelyben kilenc érdekvédő szervezet fejezte ki sajnálkozását, hogy az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében az új Ptk.-ban a gondnoksági szabályozás nem léphet hatályba. Az LMP a hatályos Ptk. második része II. fejezetének helyébe iktatná javaslatát.
Szabó Tímea úgy fogalmazott, hogy ez a szabályozás forradalmi változást jelenthetne a fogyatékkal élők, a pszichiátriai betegek, az idősek és más segítségre szorulók emberi méltósághoz való jogainak érvényesülésében. Azért nyújtották be javaslatukat - mondta - mivel tartalmi kifogást nem emelt az Alkotmánybíróság az új Ptk.-val kapcsolatban. Megjegyezte, készek arra, hogy a civil szervezetekkel tovább egyeztessenek.
Mint mondta, reméli, annak ellenére, hogy egy ellenzéki párttól származik a kezdeményezés, a kormánypártok átgondolják a javaslatukat és nem söprik le az asztalról. A sajtótájékoztatón az LMP frakcióvezetője, Schiffer András arról beszélt, hogy ha javaslatukat beillesztik a Ptk.-ba, és az hatályba lép, akkor Magyarországon sem lehetne senkit korlátlan ideig teljes körűen gondnokság alá helyezni.
Schiffer András elmondta, javaslatuk értelmében a bíróságnak meg kellene állapítania, hogy a gondnokság alá helyezettnek miben sérült a cselekvőképessége és kötelezően előírnák a meghatározott időközönkénti felülvizsgálatot is. Sem az orvostudomány, sem az érintett állapota nem változatlan - indokolta kezdeményezésüket.
Aránytalanul és megengedhetetlenül korlátozza az emberi méltósághoz való jogot - emelte ki -, hogy Magyarországon évtizedek óta a "remény meghagyása nélkül" lehet valakit teljes körű, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezni. A rendelkezés kitérne arra is, hogy egy gondnokhoz legfeljebb húsz gondnokolt tartozhat. Hangsúlyozta, hogy javaslatuk nem érinti a kormánynak azt az elgondolását, amely szerint a Ptk. új kodifikációs folyamatát rábízzák a Vékás Lajos professzor vezette testületre.
