Az OVB szerint szabályosan választottak elnököt
A testülethez két magánszemély nyújtott be kifogást; a beadványozók szerint az OVB alakuló ülése jogszabálysértő volt, mert azon Varga Zoltán önkormányzati miniszter tett javaslatot az elnök személyére, pedig a jogszabályok szerint erre nincs hatásköre. Sérelmezték továbbá, hogy nem foglalták határozatba az elnök és az elnökhelyettes megválasztását, amely így nem támadható meg.
Mint írták, az ülésről készült jegyzőkönyvből nem állapítható meg az sem, hogy az ott jelenlévő egyik tag miért nem szavazott. (Bordás Vilmos tartózkodott mindkét szavazásnál). Hasonló észrevétellel élt korábban Vejkey Imre (KDNP) volt OVB-tag is, ám ő - jogorvoslati lehetőség hiányában - az ombudsmanhoz fordult. Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnök és helyettesének megválasztását nem kell határozatba foglalni; ezt egy korábbi, hasonló ügyben hozott legfelsőbb bírósági döntés is megerősíti. Elmondta azt is, hogy a miniszter valóban nem tehet javaslatot az alakuló ülésen, ezért tett ő is javaslatot (ugyancsak Szigeti Péterre) Varga Zoltán után. Mint mondta, így a miniszter javaslata a döntés érvényességét nem érinti.
Szoboszlai György OVB-tag is egyetértett azzal, hogy ha csak a miniszter tett volna indítványt, akkor kifogásolható lehetne az eljárás. Hozzátette: Varga Zoltán javaslata egyfajta ajánlásként értelmezhető. Szoboszlai György szerint Bordás Vilmos szavazatát "a sajtóban tartózkodásként értékelték", ám az formálisan "nem" szavazatot jelentett. (Az ülésen a hangfelvétel tanúsága szerint Bordás Vilmos azt mondta: ő a maga részéről tartózkodik, de ez nem az elnök személyének szól. Az elnökhelyettes megválasztását követő eredménymegállapításnál pedig Szigeti Péter használta a "tartózkodás" szót.) Szoboszlai György az OVB kifogást elutasító döntésével kapcsolatban megjegyezte: "eléggé visszásnak" tartja azt a gyakorlatot, hogy saját eljárásukra, tevékenységükre vonatkozó kifogásokat kell elbírálniuk.
