Az alkotmány tartalmazhatja a választói feliratkozás szabályait
Az Országgyűlés 264 képviselő támogatásával, 85 ellenzéki nem szavazat mellett még nem az alkotmány módosításáról döntött, hanem a kormánypártok alaptörvény-módosító javaslatának kiegészítéséről. A zárószavazás a következő ülésen, október 29-én lehet. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával - amelyről az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással döntöttek - az alaptörvény nemcsak lehetővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem annak alapvető szabályait is tartalmazza majd, így rögzítheti a névjegyzékbevétel kérelmezésének határidejét és módját.
Eszerint a feliratkozás a választást megelőző 15. napig kérhető; a Magyarországon élők személyesen vagy elektronikus úton, az internetes ügyfélkapun iratkozhatnak fel, levélben nem, míg a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben vagy interneten kérhetik felvételüket a választói névjegyzékbe. Az alkotmánymódosítás fideszes előterjesztői, köztük a Miniszterelnökséget államtitkári rangban vezető Lázár János korábban mindössze azzal egészítette volna ki az alaptörvényt, hogy sarkalatos törvény feliratkozáshoz kötheti a választójog gyakorlását. A most elfogadott módosító javaslat viszont azt mondja ki, hogy a választójog csak előzetes regisztráció után gyakorolható. A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják.
A kormánypártok választási eljárásra vonatkozó, a parlament előtt fekvő törvényjavaslata a levélben történő regisztrációra is lehetőséget adna - igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében -, ám a bizottsági indítványban ez a lehetőség már nem szerepel. A Fidesz-frakció ezt Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének aggályaival magyarázta. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor hétfői sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra. A feliratkozás szabályainak alaptörvénybe foglalása azért lényeges, mert a kormánypártok jelezték: előzetes normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól az új választási eljárási törvényről. (MTI)
