Az eddig külföldön rejtve maradt vagyonokról is adatokat kaphatnak az adóhatóságok
Békés Balázs, a globális adótanácsadó magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője szerint emiatt már rövid távon sem lehet a banktitkok korábban megszokott védelmére számítani. Intő jel, hogy több svájci bank is felhívta már ügyfelei figyelmét arra, hogy tisztázzák a náluk vezetett bankszámlájukon tartott vagyonuk eredetét. Mielőbb fel kell készülnie valamennyi érintett magánszemélynek és cégnek arra, hogy transzparens módon kezeljék pénzügyeiket - figyelmeztet a Ryan Magyarország szakértője a cég közleményében.
A kettős adóztatást elkerülő kétoldalú egyezmények keretében konkrét adózóra vonatkozó kérés esetén már eddig is volt lehetőség információcserére, de a banktitokra vonatkozó nemzeti jogszabályok sok esetben akadályozták az érdemi együttműködést, kivéve a büntetőjogi megkereséseket, ahol ez nem lehetett kifogás. Az EU megtakarítási irányelve, amely a magánszemélyek megtakarításai után keletkező kamatjövedelmekről már korábban is előírta az automatikus adatszolgáltatást, jelentős mérföldkő volt. Az OECD nyilatkozata viszont ennél tovább megy: nem korlátozódik a kamatjövedelmekre, ráadásul nem csak az EU tagállamai csatlakoztak hozzá, hanem olyan országok is, mint Svájc vagy Szingapúr, amelyek korábban mereven őrizték banktitkaikat.
Az adatszolgáltatás ráadásul nem csak a magánszemélyek, hanem a cégek számláira is kiterjedne. A technológia megoldások kidolgozására 2014 harmadik negyedévéig szabtak határidőt az OECD-nyilatkozatot aláíró országok, az automatikus információcserét pedig 2017-től kezdenék meg a 2015. december 31. után keletkező adatokra vonatkozóan. "Ez sem jelenti azonban azt, hogy a banktitkok eddig a határidőig a megszokott védelmet élvezik majd. Egyrészt, több ország is jelezte már, hogy kétoldalú kapcsolataiban már ennél előbb is elindítanák az automatikus adatszolgáltatást, másrészt a technológia és jogszabályi háttér megteremtésével már korábban is hatékonyabbá fog válni az adózási információk megosztása, így a megkeresésen alapuló információcsere" - hívja fel a figyelmet Békés Balázs.
Az EU megtakarítási irányelve alapján szolgáltatott adatok szerint 16 ezer magyar állampolgárnak van külföldön számlája, az automatikus információcsere így ennél is szélesebb kört érint. A vagyon nagyságáról is csak becslések vannak, de a szerényebb számítások szerint is több ezer milliárd forintról lehet szó. Az automatikus információcsere révén erről is sokkal pontosabb képet kap majd a NAV. "Mindez azt is jelenti, hogy a jelenleginél sokkal szélesebb körben kerülhetnek majd a külföldi bankszámlával rendelkező adózók az adóhatóság látókörébe, ezért minden érintettnek fel kell készülnie arra, hogy transzparens módon kezelje vagyonát" - hangsúlyozza Békés Balázs. A legnagyobb bajban azok lesznek, akik nem tudják majd igazolni a külföldi számlákon tartott vagyon eredetét.
Az igazolt eredetű és adózott jövedelmek esetén is problémát okozhat, ha az azután keletkező kamatjövedelmet nem tüntették fel megfelelően a bevallásban. Emellett az agresszív adótervezést végző cégeknek is fokozottan kell majd ügyelniük arra, hogy az adóstruktúráik mögött valós gazdasági teljesítmény álljon. Az adóhatóságok ugyanis már az elmúlt években is nagyon szigorúan léptek fel azokkal a megoldásokkal szemben, amelyek a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva csökkentették az adóterheket. Bár a NAV gyakorlata az automatikus információcsere elindulása után forrhat ki igazán, az biztos, hogy jelentős szankciókra számíthatnak azok, akiknél az adófizetés elmaradását tapasztalja az adóhatóság - írja közleményében az adótanácsadó cég. (MTI)
