Az elektronikus fizetési eszközök használata leginkább az iskolai végzettségtől függ
Ilyés Tamás, az MNB elemzője és Varga Lóránt, az MNB főosztályvezetője a magyar háztartások pénzforgalmi szokásait vizsgálták, 1000 fős reprezentatív minta alapján, különböző statisztikai eszközök alkalmazásával. A szerzők részletesen elemezték, hogy egyes demográfiai és szociológiai változók miként és milyen mértékben befolyásolják a fizetési szokásokat. Varga Lóránt elmondta: Magyarországon regionális viszonylatban viszonylag magas a bankszámlákkal és a bankkártyákkal való lefedettség, ez az arány a felnőtt lakosságot tekintve 76, illetve 72 százalék, míg a háztartásokat nézve 83, illetve 80 százalék.
Az elektronikus fizetési módok, például a bankkártyák használatára legjelentősebb mértékben az iskolai végzettség növekedése van kedvező hatással. Befolyásolja továbbá az életkor is: 60 éves korig stabilan magas a lefedettség a lakosság körében, utána meredek csökkenés figyelhető meg. Megállapították azt is, hogy az egy főre jutó jövedelem emelkedésével nő az elektronikus vásárlások gyakorisága is, ugyanakkor az átlagosnál nagyobb jövedelemmel rendelkezők negyedének pénzforgalmában még mindig kiugróan magas a készpénz aránya.
A lakóhely is jelentős hatással van arra, hogy ki milyen fizetési módot használ. Kreiszné Hudák Emese, az MNB elemzője és Varga Péter, az MNB gyakornoka, valamint Várpalotai Viktor közgazdász a demográfiai változások makrogazdasági hatásait vizsgálták Magyarországon európai uniós összehasonlításban. Varga Péter elmondta, a tanulmány eredményei szerint a társadalom elöregedése hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a munkakínálatot, a fogyasztási és a megtakarítási rátákat, valamint a növekedési kilátásokat, továbbá a következő évtizedekben dezinflációs hatású lehet.
A demográfiai változások mérsékelhetik a következő évtizedekben az egy főre, illetve egy aktív korúra jutó GDP-növekedést. A Ratkó-unokák nyugdíjba menetelével, a 2040-es években a növekedési lassulás az uniós átlagnál is nagyobb mértékű lehet. A társadalom elöregedése növelheti a költségvetési kiadásokat is a nyugdíjrendszeren és az egészségügyi ellátáson keresztül. A demográfiai változások kedvezőtlen makrogazdasági hatásait a gazdaságpolitikai lépések, illetve a gazdasági szereplők alkalmazkodása mérsékelheti.
Peter R. Orszag és J. Michael Orszag tanulmánya a munka nemzeti jövedelemből való részesedését vizsgálja. Következtetéseik közt szerepel, hogy Magyarországon a munka részarányát nagymértékben befolyásolja az önfoglalkoztatottság, valamint annak kezelési módja. Az önfoglalkoztatókat is beleszámítva a munka részaránya csökken, azonban az idevágó adatok minőségének és számítási módjának bizonytalansága megnehezíti a visszaesés mértékére vonatkozó következtetések levonását, ezért mind a kutatóknak, mind a gazdaságpolitikai döntéshozóknak óvatosan kell interpretálniuk a munkajövedelmek részarányában megfigyelhető változásokat.
Horváth Dániel és Makay Eszter, az MNB elemzői a bankközi referenciakamatok meghatározásának elemzési módszertanával foglalkoztak. Makay Eszter elmondta: a BUBOR jelentősége több szempontból is kiemelkedő, ezért fontos, hogy átlátható, hiteles és megbízható módon határozzák meg. A hazai piacokon a pénzügyi termékek jelenős részénél a BUBOR-t használják referenciakamatként, ezért kis mértékű változásoknak is jelentős hatásuk lehet. A jegybank pénzügyi piaci és pénzügyi stabilitási monitoring tevékenysége kapcsán is fontos, hogy a BUBOR a valós piaci kondíciókat, a lehető legszélesebb és torzítatlan információs bázist tükrözze.
A tanulmányban bemutatják az első, 2014-re vonatkozó vizsgálat eredményeit is. Makay Eszter elmondta, hogy a vizsgálat során nem találtak visszaélésre utaló jeleket. A BUBOR változékonysága jelentősen csökkent, a bankok többsége ritkán módosította kamatjegyzéseit, ami hosszú "beragadásokhoz" vezetett. Az egyes bankok jegyzéseinek az esetek túlnyomó többségében nem volt hatása a hivatalos BUBOR fixingre, amikor pedig volt, akkor is legfeljebb 1 bázispontos hatást jelentett, ami elhanyagolható. Banai Ádám, az MNB főosztályvezetője, Kollarik András, az MNB elemzője és Szabó-Solticzky András az ELTE doktorandusza a deviza/forint devizaswap-piac hálózati szerkezetét vette górcső alá azzal a céllal, hogy az egynapos piac eredményeit kiegészítve teljes képet kapjanak.
A tanulmány szerint a futamidő hosszabbodásával a nagy szereplőket érintő potenciális sokkok hatása ugyan kisebb lehet, de ezzel együtt egyre kevésbé bíztak meg egymásban a partnerek. Az FX-swap piac működése a tanulmány szerint kiemelten fontos a hazai pénzügyi közvetítés számára. A hazai bankok részben a deviza-swap ügyleteken keresztül jutnak devizaforráshoz, ami nélkülözhetetlen a jelentős devizaállomány miatt kialakult nyitott pozíció zárásához. Az FX-swap piac a monetáris politika szempontjából is kiemelt figyelmet érdemel, a piac működésének zavarai jelentősen mérsékelhetik a forinthozamokat, így olcsóbbá válik a forint elleni spekuláció. (MTI)
